
Véletlenek és kísérletezések a rézműhelyekben
A dél-grúziai Kvemo Bolnisi műhelyében újra megvizsgálták az 1950-es évekből származó leleteket, és így a hematitról (vas-oxidról), valamint fémtartalmú salakról is kiderült: a mesteremberek nem vasat akartak előállítani, hanem a vas-oxidot fluxusként – vagyis olvasztást segítő anyagként – használták, hogy növeljék a réz kitermelését. Holott a korábbi feltételezések szerint ezek a korai vasolvasztás helyszínei lettek volna. A felfedezés alátámasztja azt a régóta vitatott nézetet, hogy a vaskohászatot valójában rézművesek, egyfajta szerencsés félreértés vagy technológiai kísérletezés során dolgozták ki.
Nem elhanyagolható tényező, hogy a kutatók szerint ezek az őskori fémművesek már külön anyagként ismerték fel a vas-oxidot, ráadásul a kemencében önálló tulajdonságait is vizsgálták. Ez a szemlélet jelentős szerepet játszott a vasolvasztás későbbi, áttörésszerű fejlődésében.
Amikor a vas még drágább volt az aranynál
A vaskor beköszönte előtt a vas nem volt újdonság a világban, ám a korai tárgyak – mint Tutanhamon meteoritvasból készült tőre – nem bányászott ércből, hanem meteoritokból származtak. Ennek következtében a vas a bronzkori civilizációkban még értékesebb volt, mint az arany. Azonban bolygónk kőzetanyaga elképesztő mennyiségű vasat tartalmaz, így az ércből történő ipari előállítás és megmunkálás felfedezése forradalmasította az emberi társadalmat. Ez indította el a vaskor lassú átalakulási folyamatát, melynek eredményeként Asszíria, Róma vagy később az ipari forradalom vasútjai és acélszerkezetei születtek.
A tudomány találkozása az ősi kíváncsisággal
Az olyan kutatások, mint a Kvemo Bolnisi helyszínén végzettek, azt mutatják, hogy mai modern földtani és anyagtudományi módszerek segítségével bepillantást nyerhetünk az ősi technológiai gondolkodásba. Szinte ironikus, hogy mindezt épp olyan anyagok, mint a salak – a mai szemmel haszontalan hulladék – őrzik meg, amelyek nélkül valószínűleg nem lenne fogalmunk, miként vezette a véletlen és az emberi leleményesség a vaskor megszületéséhez.
Mindezek alapján megállapítható, hogy a vas forradalma a hétköznapi kísérletezés műhelyeiből indult hódító útjára, megváltoztatva ezzel az emberiség történelmi és technológiai pályáját.