
Napjaink legmakacsabb műanyaga: a poliolefinek válsága
A poliolefinek, mint a polietilén és a polipropilén, mindenhol jelen vannak: reklámszatyrok, ásványvizes palackok, eldobható edények, ételes dobozok, csomagolóanyagok, sőt, a hűtőd tartalmának nagy része is ezekből készül. Ezeket rendszerint egyszer használjuk, majd kidobjuk – évente több mint 100 millió tonna kerül belőlük a kukába világszerte, mert újrahasznosításuk szinte megoldhatatlan. Érdemes kiemelni, hogy jelenleg a poliolefinek újrahasznosítási aránya 1–10% között van, vagyis a többségük hulladéklerakókban vagy a természetben végzi, ahol évtizedek alatt mikroműanyaggá bomlik le.
A legfőbb gond, hogy a poliolefinek molekulaláncait rendkívül erős szén-szén kötések tartják össze, amelyek kémiailag nehezen bonthatók, így a megszokott vegyipari katalizátorok sem tudják hatékonyan szétszedni őket. Ezzel szemben a jelenlegi újrahasznosítási eljárások vagy nagyon magas hőmérsékleten (400–700°C) működnek – óriási energiaigénnyel –, vagy csak alacsony minőségű műanyag granulátum előállítására alkalmasak, ám ezekhez is szükség van a plasztikok időigényes, szennyeződésmentes szétválogatására.
Az áttörést hozó nikkel-katalizátor
A kutatócsoport most egy a Földön nagy mennyiségben előforduló és olcsón előállítható nikkelvegyületre alapozta katalizátorát. Ebből egy speciálisan kialakított, úgynevezett egyaktív pontos molekuláris katalizátort hoztak létre, amely képes precízen, szinte sebészpontossággal széthasítani a poliolefinek szén-szén kötéseit – anélkül, hogy teljesen szétrombolná vagy leégetné a molekulastruktúrát.
Az eljárás során a makacs szilárd műanyagok értékes olajokká, viasszá, üzemanyaggá alakulnak át, amelyekből magasabb értékű termékek – például kenőanyagok vagy akár gyertyák – készíthetők. A folyamat nemcsak energiahatékonyabb, hiszen a hagyományos nikkelalapú katalizátorokhoz képest 100°C-kal alacsonyabb hőmérsékleten, fele annyi hidrogéngáz nyomáson és tizedakkora katalizátor adagolással működik, de újra és újra felhasználható is. Ezáltal olcsóbb, zöldebb és gyorsabb műanyagfeldolgozást tesz lehetővé.
A katalizátor különlegessége még, hogy lehetővé teszi a kémiai szétválasztást: a vegyes (elágazó és el nem ágazó) poliolefinek feldolgozásakor is szelektíven működik, vagyis nincs szükség bonyolult előválogatásra. Ez jelentős költség- és időmegtakarítást jelent az újrahasznosításban.
PVC: eddig az újrahasznosítás réme, most a folyamat katalizátora
Érdekes módon, míg korábban a PVC-szennyeződés szó szerint tönkretette az újrahasznosítási folyamatokat – hiszen fűtéskor mérgező hidrogén-kloridot bocsát ki, ami deaktiválja a katalizátort –, a Northwestern csapatának nikkel-katalizátora nemcsak, hogy túléli a PVC jelenlétét, de teljesítménye még javul is tőle! Kísérletek igazolták, hogy akár 25% PVC-t tartalmazó műanyaghulladék feldolgozásánál is stabilan, sőt, még jobb hatásfokkal működik. Ez óriási áttörés, hiszen eddig már egy kis mennyiségű PVC jelenléte is „újrahasznosíthatatlanná” minősítette a vegyes műanyagszemetet.
Mostantól már tényleg nincs szükség félig-meddig elveszett, költségesen válogatott hulladékokra: a nikkel-katalizátor gyorsan és olcsón megbirkózik azzal is, amit eddig csak égetni vagy temetni lehetett. Ráadásul a katalizátor egyszerű, olcsó vegyszerrel többször is regenerálható, így a folyamat fenntarthatóvá válik.
Mi jöhet ezután?
Amennyiben elterjed a nikkelalapú, egyaktív pontos katalizátorral működő eljárás, a világ hatalmas lépést tehet előre a műanyagprobléma kezelésében. A plasztik nem szemétként, hanem értékes nyersanyagként hasznosulhat újra, mégpedig anélkül, hogy nagy energiafelhasználásra vagy drága, ritka nemesfémekre lenne szükség.
Fontos kiemelni, hogy ez az áttörés nem csupán az egyetemi laboratóriumokban lehet jelentős – ha ipari méretekben is működik, akkor akár millió tonnányi műanyaghulladék is „új életet” kaphat, ami jelenleg szemétként hever a lerakókban.
A jövőben tehát előfordulhat, hogy a plasztikflakon, amit ma kidobsz, néhány hónap múlva már autólámpa olajában, gyertyában vagy kenőanyagban talál új otthonra – mindez egy egyszerű, olcsón elérhető fém, a nikkel jóvoltából.