Új módszerek a hagyományos helyett
Nigériában – ahol a világ termésének 70%-a terem – a gazdák hagyományosan az előző évi betakarításból származó gumókat ültetik vissza. Ez azonban idővel a növények betegségekkel szembeni ellenálló képességének csökkenéséhez vezet, egy olyan országban, ahol az ENSZ adatai szerint 30 millió ember alultáplált. Diebiru-Ojo hidroponikus, üvegházi technikát alkalmaz: a gumók ott nőnek, betegségmentesen, majd a palántákat ásványi anyagokban gazdag földbe ültetik, és ezek kerülnek végül a szántóföldekre. Ennek eredményeként a terméshozam akár 30 tonna is lehet hektáronként, ami a szokásos 5 tonnás átlaghoz képest óriási előrelépés.
A hazai feldolgozás és a gazdasági függetlenség kérdése
Ennek ellenére Nigéria, bár a világ legnagyobb maniókatermelője, még mindig messze elmarad a lehetőségeitől, és évente mintegy 222 milliárd forint értékben importál feldolgozott manióka-termékeket. A hagyományos ételeken túl a yam és a manióka bioplasztik, bioüzemanyag, kozmetikum, gyógyszeripari alapanyag, sőt textilipari célokra is felhasználható lenne, köszönhetően magas keményítőtartalmuknak. Mindezt figyelembe véve, a feldolgozóipar fejlesztése kulcsfontosságú lenne az ország fejlődése szempontjából.
Kockázatok és lehetőségek
Az új módszerek elterjedése mellett a vidéki gazdákat sokféle kihívás éri a változó időjárás, a romló talajminőség és a fegyveres konfliktusok miatt. Az IITA, ahol Diebiru-Ojo is dolgozik, már 15 afrikai országban működik együtt helyi intézményekkel, céljuk pedig az élelemellátás javítása nemcsak Nigériában, hanem egész Afrikában. Egy apró kertben is rengeteget lehet termelni – vallja a kutató, aki példájával különösen a nők számára jelenthet inspirációt a mezőgazdaságban.
