Nem ciki, ha MI-t használunk íráshoz, valljuk meg őszintén

Nem ciki, ha MI-t használunk íráshoz, valljuk meg őszintén
Az utóbbi időben egyre több helyen jelenik meg MI által generált szöveg az interneten. Akik kicsit is jártasak a témában, gyorsan észreveszik, ha valaki ügyetlenül használja az MI-t – az igényesebb vagy okosabb felhasználók esetében ez már nehezebb. 2024 januárjától lett igazán szembetűnő, mennyire elterjedtek a gép által írt cikkek, kommentek, bejegyzések. Engem először sokkolt, mennyi ilyen tartalom jelenik meg, ezért egy időre mindenhol feltüntettem, ha MI segített a munkámban, az átláthatóság kedvéért. Ez a gesztus hamar élénk vitákat váltott ki, főleg arról, kötelező-e feltárni az MI-használatot – etikai vagy gyakorlati szempontból.

Kell-e minden MI-használatot bevallani?

Kezdetben egyértelműnek tűnt: átláthatónak kell lenni, az olvasónak joga van tudni, valódi ember írta-e az adott szöveget. Ám hamar kiderült, hogy a helyzet sokkal összetettebb. Nem mindegy például, hogy ha valaki egy képet átszerkeszt Photoshopban, azt sem teszi ki villogó betűkkel. Egyre több kezdeményezés születik, amelyek különféle jelvényekkel, címkékkel bátorítják a MI-mentes tartalom jelzését – sőt, egyes platformok, például az akadémiai szféra ajánlásokat adnak arra, mikor érdemes vagy kötelező feltüntetni az MI közreműködését.

Viszont önálló gondolatok, vélemények, esszék esetében merül fel igazán a kérdés: a szerző köteles-e megjelölni, mi származik tőle, s mi az MI ötlete, vagy hol a határ? Nincs egységes szabály. Egy idő után lehetetlen lenne minden mondathoz forrást jelölni, főleg, ha az MI csak helyesírást ellenőrzött. Hiba lenne leegyszerűsíteni a kérdést: nem csupán átláthatóságról van szó.

Hitelesség, szerzőség, források

A kérdés valójában a hitelesség és a szerzőség körül forog. Gyenge, kevésbé értékes tartalom esetében szinte mindegy, hogyan született, senki sem fogja sokáig kiemelni vagy vitatkozni róla. De értékes, új ötletek vagy nagy hatású szövegek esetén már számít, ki az „igazi” szerző. Ha valaki MI segítségével vitat meg egy témát, onnan ered egy kitűnő gondolat, majd ezt MI-vel fogalmaztatja meg, jogos-e sajátjának tekinteni? A szerző legalább felismerte és gondozta a fő gondolatot – bizonyos mértékig tehát „társalkotónak” számít.

Ugyanakkor az is igaz, hogy egyre több tartalom lényegében újrafogalmazás – már az MI forradalma előtt is ez volt jellemző. Már Terentius több mint kétezer éve mondta: „Semmit sem mondanak, amit előtte már ne mondtak volna el.” Mindezek ellenére az új kontextus, új összefüggés mégis jelenthet újdonságot.

Ez felveti a forrásmegjelölés dilemmáját. Az akadémiai világban szigorúan kell hivatkozni, de az MI nyelvi modellként statisztikai összegzést ad, nem forrásmegjelölést. Újabban egyre több MI-megoldás kínál forráslistát, de ez sem oldja meg teljesen az átláthatóság problémáját. Végső soron inkább a tartalom forrásáról lehet beszélni, nem csupán az MI-használat bevallásáról.

Etika, bizalom és elfogultság

Etikai szempontból szűk a határ. Szinte plagizálás, ha valaki teljes egészében MI által generált tartalmat tüntet fel sajátjaként. De vajon mindig elvárás az önfeltárás, amikor a szerző és az MI együttműködésében születik a szöveg? Ami igazán számít, hogy a szerző képes volt-e valami újat vagy értékeset alkotni, ehhez az MI csak egy eszköz – mint egy szerkesztőprogram vagy egy jegyzet.

Ugyanakkor előfordulhat, hogy ha valaki nyilvánosan elismeri, MI-vel írt valamit – még ha az zseniális is –, automatikusan rosszabb lesz a fogadtatása. Sokan előítélettel olvasnak MI által készített szöveget, úgy érzik, a szerző kevésbé hiteles vagy megbízható. Ez különösen igaz a művészetben, de más területeken is kialakulhat ilyen előítélet. Olyan ez, mintha valakiről előre tudnád, hogy ellenszenves számodra: így nem is adsz neki esélyt.


A valódi probléma: etikai tévutak és mércehiány

Emiatt a felszínen sokan etikai kényszerről beszélnek, holott a helyzet jóval bonyolultabb. Egy új technológiával, mint az MI, sokan reflexszerűen új szabályokat, szigorú mércét követelnek, miközben más, hasonlóan radikális eszközöknél nem várunk el részletes „önvallomást.” Jelenleg az etikai normák sem szilárdak, az MI-ra vonatkozó szabályok kialakítása kezdeti szakaszban jár.

Fontos, hogy a valódi kérdés nem feltétlenül az MI-használat bejelentése, hanem az, hogy ne alakuljon ki egyfajta kollektív „erkölcsi rendőrség”, ahol a gyanúsítgatás és megfelelési kényszer uralkodik. Az MI elterjedésével inkább az a feladat, hogy kialakítsuk a megfelelő és rugalmas normákat – ahogy a szoftvereknél is történik –, ahelyett, hogy mesterségesen szűkítenénk az elérhető eszközöket, vagy etikailag megbélyegeznénk minden új technológiát. Ezért a tartalom értéke, forrása és hitelessége a kulcskérdés, nem pedig önmagában az MI-alkalmazás nyilvános bevallása.

Végül felelősen jártam el: e cikk végső ellenőrzéséhez MI-t (nyelvi modellt) vettem igénybe – mintegy önreflexióként is.

2025, adminboss, reflexions.florianernotte.be alapján


Legfrissebb posztok

Letiltja a Chrome az idegesítő értesítéseket a lusta weboldalaktól
MA 17:30

Letiltja a Chrome az idegesítő értesítéseket a lusta weboldalaktól

A Google Chrome hamarosan automatikusan visszavonja azoknak a weboldalaknak az értesítési engedélyeit, amelyeket régóta nem látogattál, ezzel csökkentve a zavaró értesítések számát...

Az MI már nem csak játék, a ChatGPT megjelenik az irodákban
MA 17:02

Az MI már nem csak játék, a ChatGPT megjelenik az irodákban

Az MI-forradalom úttörője, az OpenAI mindössze három éve létezik, mégis mára fogalommá vált: a ChatGPT révén emberek milliói ismerik...

Az új Google Fordító már magyarázatot is ad a fordításaira
MA 16:59

Az új Google Fordító már magyarázatot is ad a fordításaira

A Google Fordító (Google Translate) alkalmazás 2006-os indulása óta nélkülözhetetlen eszköz lett az utazók és nyelvtanulók számára, havonta már ezermilliárd szót fordít le...

A Google keresést hivatalosan is kispadra ültették
MA 16:01

A Google keresést hivatalosan is kispadra ültették

A brit versenyhatóság (CMA) különösen szoros ellenőrzést jelentett be a Google keresőszolgáltatásával szemben, miután jogilag is stratégiai piacvezető pozícióba helyezte a céget...

Az Egyesült Királyság nekimegy a Google-nek: jön a szigor
MA 15:59

Az Egyesült Királyság nekimegy a Google-nek: jön a szigor

A Google újabb nehézségekkel szembesül Európában, ezúttal az Egyesült Királyságban. Az ország versenyhivatala, a Competition and Markets Authority (CMA) hivatalosan „stratégiai piaci státuszt” adott a Google-nek...

Az Antarktisz jövője brit kézben, Amerika visszalép
MA 15:31

Az Antarktisz jövője brit kézben, Amerika visszalép

🌎 A világ egyik legfejlettebb sarkvidéki kutatóhajója, az RRS Sir David Attenborough hamarosan elindul az Antarktiszra, hogy több tucat, a klímaváltozáshoz kapcsolódó tudományos projektet támogasson...

Az új biofenyegetések korában mindenki veszélyben van
MA 15:01

Az új biofenyegetések korában mindenki veszélyben van

A Hoover Intézet kutatói szerint a biobiztonsági kockázatok rohamosan növekednek, ahogy az új technológiák elterjednek...

MA 14:58

Az OpenAI ChatGPT-je reklámözönre készül?

Az OpenAI gőzerővel bővíti csapatát, hogy a ChatGPT-t marketingplatformmá fejlessze, és saját hirdetési rendszert alakítson ki...

A Chrome végre elhallgattatja a bosszantó értesítéseket
MA 14:01

A Chrome végre elhallgattatja a bosszantó értesítéseket

🔔 A Google Chrome böngészőben hamarosan automatikusan letiltják azokat az értesítéseket, amelyeket olyan weboldalak küldenek, amelyekkel a közelmúltban nem léptél kapcsolatba...