Felfújt várakozások és a valóság
Altman szerint a piac jelenleg hasonlóan viselkedik, mint a kilencvenes évek végének dotkom-lufija előtt. Érdemes kiemelni, hogy saját előrejelzése szerint a ChatGPT hamarosan naponta emberek milliárdjainak szolgáltat majd – összehasonlításképpen a Facebooknak havonta 3 milliárd aktív felhasználója van, vagyis ez a vízió azt jelenti, hogy a világ teljes lakosságának majdnem fele naponta használná a ChatGPT-t. Ez rendkívül optimista elképzelés.
Az üzleti MI-rendszerek lehangoló valósága
Az MIT friss kutatása szerint az üzleti MI-pilotok 95 százaléka elbukik, nem hoznak gyors bevételnövekedést. 300 nyilvános telepítést vizsgáltak, 350 dolgozót kérdeztek meg, és 150 üzleti vezetővel készítettek interjút. A tanulság: a dolgozók szeretik a ChatGPT-t alapfeladatokra, de utálják a bonyolult vállalati rendszereket, és azok a cégek, amelyek saját MI-t fejlesztenének, szinte mindig kudarcot vallanak.
A kudarc fő oka nem az MI-modellek minősége, hanem az úgynevezett tanulási szakadék, amely a felhasználók, folyamatok és szervezetek között tátong. A vásárolt MI-megoldások 67 százaléka sikeres, a saját fejlesztések viszont csak harmadennyi eséllyel járnak sikerrel.
A lufi tünetei, de más pénzügyi háttérrel
Ennek ellenére a technológiai részvényekbe fektetők aggodalma kézzel fogható, főleg, hogy egyes vállalatok, mint például a Palantir, a jövőbeni nyereségeikhez képest 280-szoros értékelésen forognak, miközben a dotkom-időszakban már 30-40-szeres szorzó is bőven buboréknak számított.
Altman viszont kétarcúan kommunikál: miközben figyelmeztet egy közelgő lufira, cége számára olyan értékelést hajszol, amely például a Walmartnál vagy az ExxonMobilnál is többre értékelné az OpenAI-t – holott a vállalat júliusban elért ugyan havi 1 milliárd dolláros (kb. 368 milliárd forintos) bevételt, éves szinten még így is mínusz 5 milliárd dolláros veszteséget mutathat fel. Altman előszeretettel dobálózik fantasztikusan nagy számokkal: februárban például 5-7 ezermilliárd dolláros összegeket emlegetett MI-chipek gyártására, most pedig újabb trilliárdokat mond adatközpontokra.
Szilárd lábakon álló óriáscégek, lassú leeresztés
A mostani MI-beruházási hullám azonban több szempontból is más, mint a dotkom-buborék. A legnagyobb szereplők – Microsoft, Google, Meta, Amazon – évente több százmilliárd dolláros profitot termelnek, biztos tőkével a hátuk mögött. A Microsoft például éves szinten 29 ezermilliárd forintot (80 milliárd dollárt) szán MI-adatközpontokra, és ezeket a veszteségeket évekig elbírják, nem omlanak össze egy esetleges kudarc esetén sem.
Ez a stabil pénzügyi háttér azt jelenti, hogy ha mégis kipukkad a lufi, az nem egyik napról a másikra történik meg, mint 2000-ben, hanem akár hosszú, éveken át tartó leeresztés formájában. Ráadásul már nem csak az OpenAI van a mezőnyben: a Google, a Meta, az Anthropic mind hatalmas versenyt folytat a felhasználókért.
Meddig fokozható még ez?
Összefoglalva elmondható, hogy bár a MI-technológia rengeteget fejlődött, még mindig komoly gyerekbetegségekkel küzd, az óriási vállalati szféra igényei és a túlfűtött befektetői hangulat árnyalják a képet. Az értékelések rövid távon túlzónak tűnhetnek, de hosszabb távon a szakértők – Altman is köztük – azt várják, hogy a MI valóban gyökeresen átalakítja majd a társadalmat. Hogy végül ki húzza a rövidebbet, azt azonban csak az idő dönti el.
