Miért vált pokollá a Vénusz, miközben a Föld édeni otthon maradt?

Miért vált pokollá a Vénusz, miközben a Föld édeni otthon maradt?
Nem hagyható figyelmen kívül, hogy a Vénusz a Naprendszer legbarátságtalanabb helye. A bolygót vastag szén-dioxid légkör borítja, amely alatt a felszíni nyomás akkora, mintha egy óriási nehézsúlyú prés alatt lennénk. A savas eső – kénsav formájában – a beteges sárgás égboltból hull alá, de sosem éri el a felszínt: a Vénusz annyira forró (a hőmérséklet eléri a 477 °C-ot), hogy még az eső is elpárolog, mielőtt leérne. Mindez azt veti fel, hogy két, közel egyidős, egyazon anyagból, egymás szomszédságában keletkezett bolygó – a Föld és a Vénusz – miért váltak ennyire eltérő hellyé? Hogyan lett az egyikük pokol, a másikuk paradicsom?

A korai Vénusz és a földi ikersztori

Ahogy a kutatók gyakran mondják, a Vénusz csak néhány lépéssel jár előttünk: sokak szerint minden nagy kőzetbolygó – ideértve a Földet is – előbb-utóbb elveszíti a képességét arra, hogy elraktározza a klímára veszélyes gázokat. Ezek így felhalmozódnak a légkörben, és elindítják a visszafordíthatatlan üvegházhatást, amely végül a Vénuszéhoz hasonló pokolivá változtatja az éghajlatot. Ennek ellenére komoly vita folyik arról, hogy valóban a Vénusz-e az általánosan elkerülhetetlen végzet, s hogy a Föld is erre a végkifejletre van-e ítélve.

Ehhez digitális modelleket hoztak létre, amelyek a naptevékenységet, a vulkanizmust, a lemeztektonikát és a klímatudományt egyesítik. Ezekkel extrém körülmények között próbálják „széttörni” a Föld mását, hogy kiderüljön: mikor és hogyan fordulhatna sorsdöntő pontra a bolygó.

Mi történt a Vénusszal?

Az évtizedek során egyre több bizonyíték került elő arra, hogy egykor a Vénuszon is lehetett víz. Az űrszondák nehézvíz jelenlétét mutatták ki, ami arra utal, hogy a Vénusz múltja kevésbé különbözött a Földétől, mint ahogy azt ma gondoljuk. Egyes elméletek szerint a fiatal Vénusz felszínén magmaóceán volt, amelyből vízpára szabadult fel. Ez felerősíthette az üvegházhatást, és akár gyorsan túlhevíthette a bolygót.

Egy másik lehetőség, hogy a magma gyorsabban szilárdult meg, a felszínen pedig folyékony víz is összegyűlhetett. Ha így történt, felmerül a kérdés: hová lett mindez a víz?

A válasz talán a Napban keresendő. A Nap közepében hidrogénből hélium keletkezik, így a csillag belseje évmilliárdokon át egyre forróbbá válik, fényessége pedig 4,5 milliárd év alatt 48 százalékkal nőtt. Egyes feltételezések szerint a Nap több százmillió év alatt olyan intenzív sugárzást bocsátott ki, hogy az összes felszíni vizet elpárologtatta a Vénuszról, az így felszabaduló vízpára pedig tovább fokozta az üvegházhatást – amit a vulkánokból érkező szén-dioxid csak súlyosbított.

Ennek ellenére Wayne és kollégái rámutattak: a lassú Vénusz-forgás (egy nap 116 földi napig tart) miatt a bolygó felszínén kialakuló sűrű felhők jelentős mértékben visszavetették a napfényt, így hosszan hűtötték a Vénuszt, és késleltethették a totális üvegházhatást.

A vulkanizmus gyilkos szerepe

Sokkal valószínűbb, hogy a sorsdöntő lökést a kiadós, földszerű, de extrémebb vulkanizmus adta meg. A Föld története során többször tomboltak hosszan tartó vulkánkitörések egy-egy térségben – ilyen esetekben sok millió évig ömlött a láva, és rengeteg szén-dioxid került a légkörbe. A Földön ezeken a válságokon a lemeztektonika segített át: az ütköző kéreglemezek egyikét a másik alá gyűrve a mélybe húzta a szén-dioxidot, és ezzel visszahűtötte a klímát. A víz kulcsszerepű: segíti a kéreg „behajlását”. Víz nélkül azonban a szubdukció megáll, a szén-dioxid visszakerülése a felső légkörbe megszűnik, és beindul az önpusztító folyamat.

A kutatók szerint a Vénuszon, még ha volt is lemeztektonika, a rendszer túl kicsi vagy szétszórt maradhatott. Így, egy időben több óriási kitöréssel, akár minden víz elpárologhatott, a bolygó pedig végletesen felforrósodott.


Mi várhat még a Földre?

Az analógiát keresve felmerül a kérdés: ha a szén-dioxid-körforgás a Földön is leállna, eljuthatnánk-e a Vénusz sorsára? Kane és csapata egy virtuális „világvégét” modellezett: előreugrottak 3,5 milliárd évet az időben, amikor a Nap már jóval fényesebb lesz, a Földre pedig ugyanannyi perzselő fény jut majd, mint egykor a Vénuszra. Ekkor óceánjaink párologni kezdenének, a szubdukció fokozatosan megszűnne.

A kéreglemezek összeolvadnának egy merev „páncéllá”, amely csapdába ejtené a hőt, s ez rövid, kb. 15 millió éves intenzív vulkanizmust eredményezne. Ezután viszont a földköpeny lehűlne, a kéreg vastagodna, és a vulkanizmus is visszaesne – a szén-dioxid-szint 0,1–0,8 barra növekedne, ami így is elegendő ahhoz, hogy a felszíni hőmérséklet messze 100 °C (forráspont) fölé emelkedjen. Minden víz elpárologna, és élet semmilyen formában nem maradna fenn.

Föld vs. Vénusz – mi a végső különbség?

Fontos kiemelni, hogy a Föld soha nem érné el a Vénusz extrém szintjeit: ott a légnyomás 93 bar, a légkör 96,5 százaléka szén-dioxid – a Föld nem jutna el ilyen szélsőségig. A földi kéreg „páncélja” mérsékelné a vulkanizmust, és ezzel az újabb szén-dioxid beáramlását is.

Ennek fényében világos, hogy a Vénusz végzete nem csupán a napsugárzás, hanem a vulkáni kataklizmák eredménye is. A Föld jelenlegi állapotában saját végpusztulásától is védett – egyelőre. Reméljük, hogy ez még nagyon sokáig így marad!

2025, adminboss, www.quantamagazine.org alapján

Legfrissebb posztok

MA 09:34

Az olasz fonalóriás is bedőlt: napvilágra kerültek a sztárdivat titkai

Fulgar, a H&M, az Adidas, a Wolford és a Calzedonia szintetikus fonalbeszállítója kénytelen elismerni, hogy zsarolóvírus-támadás érte, amelyet a hírhedt RansomHouse-csoporthoz kötnek...

MA 09:17

A mikrobák okos koktéljai átírják a növényvédelem szabályait

A Kínai Tudományos Akadémia kutatói áttörő módszert fejlesztettek ki, amellyel mesterségesen összeállított, jótékony mikrobaközösségekkel jelentősen javítható a növények egészsége, és elnyomhatók a talajeredetű betegségek...

MA 09:02

Az Android-appok zabálják az akkut? Érkezik a Google-riasztás!

Az okostelefon-felhasználók örülhetnek: a Google bejelentette, hogy a Play Áruházban hamarosan külön megjelölést kapnak azok az Android-alkalmazások, amelyek túlzott háttértevékenységükkel rengeteg akkumulátort fogyasztanak...

MA 08:25

Az Ozempic-láz ára: amiről eddig nem beszéltünk

💸 Megemlíthető továbbá, hogy a legújabb GLP-1 gyógyszerek, mint az Ozempic, a Wegovy és a Mounjaro nagymértékű fogyást ígérnek, de most olyan rizikók kerültek előtérbe, amelyek eddig kevés figyelmet kaptak...

MA 08:19

Az emberszabásúak észjárása: Tényleg majdnem olyan okosak, mint mi?

🐒 A racionalitást évezredek óta az ember kizárólagos jellemzőjének tartották. Már Arisztotelész is azt állította, hogy az emberek abban különböznek az állatoktól, hogy képesek bizonyítékok alapján átgondolni, sőt felülbírálni saját nézeteiket...

MA 08:08

Az űrszemét tartotta fogva a hazatérő kínai űrhajósokat

Három kínai űrhajós pénteken tért vissza a Földre, miután több mint kilencnapos késéssel hagyhatták el a kínai űrállomást...

MA 07:58

A mesterséges intelligencia zsarolható? Meglepő a válasz

A legfrissebb kutatások azt vizsgálták, mennyire tudnak a legnépszerűbb MI-modellek ellenállni a manipulációnak, amikor káros vagy illegális tartalmat próbálnak kicsikarni belőlük...

MA 07:49

A Plejádok rejtett rokonsága – az ég titkos családfája

Évszázadok óta ismert látvány a Pleiadok csillaghalmaza, más néven a Hét Nővér, amelyről eddig úgy hittük, csak egy kis, ragyogó csillagcsalád...

MA 07:42

Jön az új vezérigazgató az Apple élére?

Az Apple a hírek szerint felgyorsította utódlási terveit, és könnyen lehet, hogy Tim Cook, a cég 65 éves vezérigazgatója már jövőre leköszön...

MA 07:36

A fotonikus csodachip szivárványt varázsol egyetlen lézerből

🌈 A fény manipulálása egyre fontosabb szerepet kap a tudományban és az iparban, legyen szó szuperszámítógépek adatfeldolgozásáról vagy precíziós órákról...

MA 07:18

Az 55 millió éves murgoni krokodiltojáshéjak meglepő titkai

🐋 Érdekes, hogy Ausztrália egyik legjelentősebb őslénytani kincseire éppen egy alig 2 000 lelkes, Brisbane-től 250 kilométerre fekvő kisváros, Murgon környékén bukkantak rá a kutatók...

APP
MA 07:13

APPok, Amik Ingyenesek MA, 11/17

Fizetős iOS appok és játékok, amik ingyenesek a mai napon.     LightTrac (iPhone/iPad)A LightTrac egy innovatív, fizikai alapokon nyugvó alkalmazás, amely lehetővé teszi a szabadtéri fényviszonyok pontos megtervezését...

MA 07:10

Az első pillantás a szupernóva rejtett arcára – végre szétszakadt a csillag

Az Európai Déli Obszervatórium óriástávcsövének köszönhetően először láthatták csillagászok, ahogy egy robbanó csillag kitörése áttöri a felszínt...

MA 07:01

Az MI forradalmasítja a Tejútrendszer szimulációját

🚀 A csillagászatban jelentős áttörést hozott, hogy kutatók elsőként készítettek olyan Tejútrendszer-modellt, amely több mint 100 milliárd csillagot követ nyomon egyenként...

MA 06:58

Az MI-óriások új titkos fegyvere: fénysebességű chipjelek

A mai adatközpontokban a sebesség elérte a rézalapú összeköttetések határát: a gyorsabb kommunikáció már elképzelhetetlen a jelenlegi technológiával, mivel a jelek rövid távon is elcsillapodnak, és a rendszer energiaigénye az egekbe szökik...

MA 06:49

A Google 14 ezermilliárdot önt texasi adatközpontokba

A Google sosem látott mértékű fejlesztést jelentett be: a következő két évben mintegy 14 ezer milliárd forintot (40 milliárd dollárt) költ texasi adatközpontokra...

MA 06:34

Az űridőjárás tombol, a pokolbéli disznók visszatérnek

Ez a hét tele volt csillagászati izgalmakkal: komoly napkitörések zavarták meg a Föld környezetét, üstökösök robbantak fel, közben előkerültek földtörténeti rémek, és a kvantumgépek okozta veszélyek is egyre fenyegetőbbek...

MA 06:25

Az MI felforgatja a Windowst – lázadnak a fejlesztők

A Microsoft elnöke, Pavan Davuluri szerint a Windows ügynökjellegű operációs rendszerré fejlődik, amely összeköti az eszközöket, a felhőt és az MI-t, hogy bárhonnan biztosítsa az intelligens, biztonságos munkát és a hatékonyabb munkavégzést...

MA 06:21

Rakétalámpa: Űrhajós hangulat gombnyomásra

A HGomx által készített 3D nyomtatott rakétalámpa minden űrrajongó szobájának központi dísze lehet...