Miért küzdünk még mindig a klímaváltozással, hiszen ez a mi bolygónk?

Majdnem 170 évvel ezelőtt Eunice Foote amerikai tudós forradalmi kísérletet végzett otthoni laboratóriumában: üvegvázákat töltött meg különböző gázokkal, majd a napra tette őket. Rájött, hogy a szén-dioxid jelentősen felmelegszik, és sokáig megtartja a hőt – vagyis hőcsapdaként működik. Pár évvel később John Tyndall ír fizikus igazolta Foote eredményeit, és megállapította, hogy az ózon és a vízgőz is hasonló módon viselkedik. Ezek az alapvető felismerések lettek annak a gigászi, interdiszciplináris tudományos kutatásnak a kiindulópontjai, amelynek célja máig: megérteni, modellezni és előrejelezni a Föld klímarendszerét. Évtizedek óta geológusok, matematikusok, meteorológusok, biológusok, régészek és újabban klímakutatók dolgoznak együtt: adatokat gyűjtenek és modelleznek, hogy feltérképezzék, hogyan hatnak egymásra a földi élővilág, a légkör, az óceánok és a jég. Ezek a szakemberek üledéket hoznak fel a tengerfenékről, a korallok túlélését figyelik, drónokat küldenek felhőkbe és vulkánokhoz, miközben önkéntesek is segítenek a madárpopulációk és régészeti helyszínek változásainak feltérképezésében.

Égbetörő tornyok és a dzsungel titkai

Az Amazonas mélyén három hatalmas torony, az Amazon Tall Tower Observatory számít a klímakutatás egyik stratégiai helyszínének. Ezeken a tornyokon éjjel-nappal mérik a levegő aeroszoltartalmát és az üvegházhatású gázokat. Az ide vezető út fél napig is eltarthat, és a legmagasabb torony csúcsára közel 460 métert kell megmászni. Nem elhanyagolható tényező, hogy itt egy ponton teljesen elvész a kapcsolat az anyafölddel – ez egyszerre félelmetes és tiszteletet parancsoló.

Ősi jegek üzenete

A gleccserek mélyén ősi klímanyomokat rejt a jég. Az Antarktiszon évente egymásra rakódó hó- és jégrétegek zárják magukba a régmúlt légkörét és mikroszkopikus élőlényeit. A Beyond EPICA expedíció 2025-ben rekordot döntött: több mint 1,2 millió éves jégmintát hozott a felszínre. Ezek a minták segítenek jobban megérteni, hogyan reagált a Föld klímája hirtelen változásokra – amikor még a természet befolyásolta azt, nem az ember.

Ma már a jégmezőkön táborozó kutatók internethez is csatlakozhatnak, és a multinacionális csapatnak köszönhetően akár egy jó francia–olasz vacsorára is összejöhetnek a zord déli sarkkörülmények között.

Felhők, szelek, mérések

2024-ben egy kutatóhajó Cape Verde-től Barbadosig hajózott, hogy a trópusi Atlanti-óceán felhőinek titkait vizsgálja. Meteorológusok hónapokig gyűjtöttek adatokat; munkájukat kutatórepülők és műholdak is segítették. Az expedíció célja az volt, hogy jobban megértsék, hogyan hat egymásra a szél, a tenger, és hogyan keletkeznek a felhők – ami döntő lehet annak megértésében, hogyan változik a jövőben a klíma.


Környezet laborban: föld cipelése a hegyekből

A biológusok komolyan veszik az éghajlatváltozás vizsgálatát: több tonna földet, növényekkel együtt, ültetnek át magasabb helyekről alacsonyabbra, és évekig figyelik, miként alkalmazkodnak a mikroorganizmusok, gombák, növények az új, melegebb feltételekhez. Már most látszik, hogy nem minden élőlény fog ugyanúgy és ugyanakkor reagálni, ami komoly kihívásokat jelenthet a hegyvidékek ökoszisztémái számára.

A szuperszámítógépektől az űrből érkező képekig

A klímamodellek összeállítása hihetetlen számítási igényt jelent: a német JUPITER szuperszámítógép másodpercenként egymilliárd-milliárd műveletre képes, és részletesen modellezi a Föld rendszerének különböző összetevőit. Ennek köszönhetően nemcsak globális, hanem helyi szinteken is feltérképezhető a klímaváltozás hatása – hiszen a „globális átlaghőmérséklet” helyett az embereket az érdekli, mit jelent mindez a saját városukban, térségükben.

Az űr legalább ilyen fontos: a NASA 1969 óta műholdakkal figyeli a bolygót, méri az atmoszférát, a tengereket, az erdőket, a jég vastagságát. Ezeket az adatokat összehangolva a földi megfigyelésekkel pontosabb képet kapunk a változó Földről.

Folyamatos mérés és mindennapok hősei

A Mauna Loa Obszervatórium (Hawaii) már közel 65 éve szünet nélkül méri a légköri szén-dioxid szintjét, és ennek köszönhetően született meg a világhírű Keeling-görbe. Ezzel szemben ma már nem a vulkánkitörés, hanem a szélsőséges politikai hangulat miatti költségvetési elvonás a legnagyobb veszély.

Közben az európai ICOS-hálózat naponta követi a légköri szén-ciklust 16 ország mintegy 180 helyszínén: a hagyományos városi laboratóriumoktól az elhagyatott tundrákig.

Antarktisz, önkéntesek és jeges hősök

Néha a kutatóknak személyesen kell igazolniuk a műholdas méréseket: három éven át sítalpas lánctalpasokkal járták be az Antarktiszt, hogy ellenőrizzék a jégtakaró vastagságának adatait. Az extrém hideg, a végtelen fehérség és a kemény szél mindennapos nehézség, de a tudósok még karácsonykor is futóversenyt tartanak – a győztesek tízperces meleg zuhannyal ünnepelhetnek.

A klímakutatás nemcsak a szakemberek feladata. Florida önkéntesei például hurrikánok után mérik fel a történelmi helyszínek, temetők, erődök állapotát. A környezet és a kulturális örökség pusztulása szorosan összefügg a klímaváltozással.

Jeges sodródás, sötétség és MI

Majdnem 100 kutató dolgozott egy éven át az Északi-sark jeges tengerén, az RV Polarstern hajó fedélzetéről. Fagyott szempillák, örök éjszaka, vándorló tábor és kíváncsi jegesmedvék – minden nap új kihívás. Fontos kiemelni, hogy az Északi-sark a Föld legsebezhetőbb régiója: kétszer olyan gyorsan melegszik, mint bárhol máshol. A Mozaik (Mosaic) expedíció során a kutatók egyszerre mérték a jeget, a vizet és a légkört, MI-alapú modelleket fejlesztettek az adatokból, amelyek a régi, 1980-as évekbeli adatsorokat váltják fel. A sarkkutatókat egyfajta „sarki vírus” hajtja – szinte mindenki visszavágyik, amint hazatér.

A klímatudomány mint közös kihívás

Bár az emberiség okozza a problémát, a klímakutatásban résztvevők nap mint nap bizonyítják, hogy van remény: kitartó munkájuk egyre pontosabbá teszi a modelleket, új stratégiákat és ötleteket szül. A természettel való közvetlen találkozás mellett az adatok összehangolt elemzése és a föld minden tájáról érkező kutatók közös munkája is arra utal: a válasz nem egyéni, hanem világszintű összefogásban rejlik.

2025, adminboss, www.quantamagazine.org alapján


Legfrissebb posztok

Kína klímavállalása, most tényleg érdemes figyelni
MA 00:00

Kína klímavállalása, most tényleg érdemes figyelni

🌍 Különösen fontos hangsúlyozni, hogy amikor Kína klímacélokat tűz ki, arra a világnak érdemes odafigyelnie. A pekingi vezetés ugyanis általában csak olyasmit ígér meg, amit valóban szándékában áll teljesíteni,...

csütörtök 23:30

Az MI-vezérelt műholdas net mostantól mindenhol elérhető

A T-Mobile T-Satellite szolgáltatása, amely a Starlink műholdakat használja, már nemcsak SMS-ekhez működik, hanem több alkalmazást is támogat. Mostantól például az AllTrails, az AccuWeather, az X (korábban Twitter),...

Új felfedezések az Enceladuson, lehet ott élet a Szaturnusz holdján
csütörtök 23:02

Új felfedezések az Enceladuson, lehet ott élet a Szaturnusz holdján

🚀 A Szaturnusz jeges holdja, az Enceladus ismét felkeltette a tudósok figyelmét, köszönhetően a Cassini űrszonda adatainak friss elemzéséhez. A felszín alatt rejtőző óceánból feltörő jégszemcsékben szokatlanul összetett szerves...

csütörtök 22:58

Az MI tuning új korszaka: bárki finomhangolhatja a gépi tanulást

A Thinking Machines Lab, amelyet az OpenAI egykori vezéralakjai, köztük Mira Murati alapítottak, első termékével robban be az MI világába. Az újdonság neve Tinker, és célja, hogy kutatók,...

Az OpenShift AI-t bárki feltörheti: komoly hiba veszélyeztet
csütörtök 22:01

Az OpenShift AI-t bárki feltörheti: komoly hiba veszélyeztet

⚠ A Red Hat OpenShift AI szolgáltatásában súlyos, 9,9-es veszélyességű sebezhetőséget fedeztek fel, amely lehetőséget ad távoli támadóknak arra, hogy minimális jogosultsággal is átvegyék az egész platform irányítását. Ez...

Az MI-sokkoló: A robotok még nem vették el a munkádat
csütörtök 21:59

Az MI-sokkoló: A robotok még nem vették el a munkádat

🤖 A Yale Egyetem közgazdászai alaposan megvizsgálták, mi történt az amerikai munkaerőpiacon azóta, hogy 2022 novemberében megjelent a ChatGPT és a többi generatív MI-rendszer. Megnyugtató következtetésük szerint az MI-forradalom...

Az Apple elengedi a könnyebb Vision Pro-t, jönnek az okosszemüvegek
csütörtök 21:30

Az Apple elengedi a könnyebb Vision Pro-t, jönnek az okosszemüvegek

Az Apple jelentősen felgyorsította az okosszemüvegek fejlesztését, miközben félretette a régóta tervezett, könnyebb Vision Pro headset elkészítését. A cég legalább kétféle szemüvegen dolgozik: az egyik egy kijelző nélküli...

Már most olcsóbban vehetünk robotporszívót, méghozzá jelentős kedvezménnyel
csütörtök 21:02

Már most olcsóbban vehetünk robotporszívót, méghozzá jelentős kedvezménnyel

Az őszi nagy vásárlási láz még el sem kezdődött, de a robotporszívók piacán már most komoly akciókba futhat bele az, aki előre gondolkodik. Idén az olyan ismert gyártók,...

csütörtök 21:01

A szaturnuszi hold izgalmas titka: újabb jelek az élet lehetőségére

Enceladus, a Szaturnusz hatodik legnagyobb holdja ismét a tudományos érdeklődés középpontjába került. A Cassini űrszonda (Cassini) 2017-ben befejeződött küldetése során fedezte fel, hogy a hold déli pólusán hatalmas...