MI a klímaváltozás szolgálatában, áttörés vagy papírmunka?

MI a klímaváltozás szolgálatában, áttörés vagy papírmunka?
Az 1960-as években Edward Lorenz meteorológus egy egyszerű számítógépes időjárás-szimulációval döbbent rá arra, hogy már egy apró kerekítési hiba is drámai eltérésekhez vezethet az előrejelzésekben. Ebből született a pillangóhatás, vagyis hogy akár egy nepáli lepkeszárnycsapás is esőt okozhat New Yorkban. Azóta a számítógépek hihetetlenül sokat fejlődtek: ma már olyan összetett szimulációkat, úgynevezett Földrendszer-modelleket (Earth System Models, ESM) futtatnak, amelyek a fizika, kémia, biológia, vízkörforgás összetevőit együtt veszik figyelembe.

Digitális bolygó: néhány kattintás a klímavarázslathoz

A modern ESM-ekben az atmoszféra, az óceánok, a tengeri jég, a szárazföld – sőt, már a kémiai és biológiai folyamatok – szimulációját is összehangolják, így összetett kölcsönhatásokra derülhet fény. Érdemes kiemelni, hogy például az amerikai Energiaügyi Minisztérium (Department of Energy, DOE) irányítása alatt fejlesztett Energia Exascale Földrendszer-modell (E3SM) 2023-ban kimutatta, hogy az Antarktiszon lévő jégüregek alakja hatással van Észak-Amerika partvidéki árapályára – jól mutatva, milyen jelentősége lehet akár kiszámíthatatlan változóknak is.

Az E3SM a világ egyik legrészletesebb modellje, amelyet több mint tíz éve fejlesztenek, és kiemelkedően alkalmas szélsőséges időjárási események előrejelzésére is. Emellett képes elemezni, miként hat a klíma az energiaellátó rendszerre – például azt, hogy egy extrém hőhullám mennyire terheli meg az áramhálózatot.

Támogatásból mínusz: a pénz beszél, a kutatás hallgat

Az E3SM fejlesztésére csak 2018–2022 között mintegy 37 milliárd forintnyi (100 millió USD) támogatást szavaztak meg, a teljes eddigi költség pedig ennél is magasabb. Mindezek dacára Donald Trump elnöksége alatt jelentősen vissza akarták vágni az ESM- és klímakutatási forrásokat, bizonytalan helyzetet eredményezve. A legújabb költségvetési tervek szerint a DOE 2026-tól a Föld- és környezeti rendszermodellezési támogatást 110 millió dollárról (kb. 40 milliárd forint) 30 millió dollárra (11 milliárd forint) csökkentené. Ez az adminisztráció éppen aktuális prioritásaira koncentrál, bár konkrét célokat nem határoznak meg.

A leépítések nemcsak modelleket, hanem tudást is veszélyeztetnek: ha a vezető kutatók elhagyják a területet, az USA tudományos fölénye gyorsan elolvadhat, például Kína előzésével. A tudományos humán tőke elvesztése évtizedekkel vetheti vissza az amerikai kutatásokat.

Digitális Föld-ikrek nyomában

A kutatók hosszú távú célja egy valódi digitális Föld-iker létrehozása, amely minden jelentős folyamatot – fizikait, kémiait, biológiait – hűen modellez. Már a jelenlegi szint elérése is több mint tíz évnyi fejlesztést igényelt, és a programkód mennyisége óriási. Az E3SM mellett a Community Earth System Model (Közösségi Földrendszer-modell, CESM) is jelentős – utóbbi az E3SM elődjének tekinthető, szintén amerikai fejlesztés. Ezek közös jellemzője a széleskörű kutatói együttműködés.

Az E3SM elsődleges erőssége, hogy a klíma és az energetika összefüggéseit is vizsgálja, így például atomerőművek hűtésére, az elektromos hálózat terhelhetőségére adhat pontos előrejelzést. Azonban a támogatás csökkenése miatt előfordulhat, hogy több évtizedes tudás tűnik el vagy vándorol át Kínába, Európába.


Modellek harca: miért jó, ha több modell létezik?

Különösen fontos, hogy többféle modell is létezik, hiszen a Föld fizikai-kémiai-biológiai rendszere nagyon összetett, ezért egyetlen magyarázat sosem lehet tökéletes. Az E3SM-et például öntözési vizsgálatokhoz is alkalmazták, kimutatva: a nedves hőség (amikor a magas páratartalom miatt tűnik melegebbnek) akár az életet is fenyegetheti, így az öntözés nem jó stratégia a hőség csökkentésére.

Az eredmények rendszerint modellek összehasonlításán alapulnak. Az E3SM-nek köszönhetően például kiderült már az is, hogy egyes hőmérséklet-emelkedési forgatókönyveknél az Amazonas őserdeje kibocsátóvá válhat, illetve hogy a nagy folyók tápanyagokat szállítanak a Mexikói-öbölbe, befolyásolva a térség ökoszisztémáját.

Jövő a levegőben – MI, titkolózás, adatmentés

Az amerikai kutatási támogatás csökkenése miatt Európa és Kína is aggódva figyeli, mi lesz az ESM-ek sorsa. Sok kutatót az is zavar, hogy bizonyos adminisztratív irányelvek már azt is tiltják, hogy a klímaváltozás kifejezést nyilvánosan használják. Különösen figyelemre méltó, hogy hivatalos jelentések szerint a DOE 2025 után az E3SM-et nem használhatja klímakutatásra – ami szinte felfoghatatlan egy földrendszer-modellnél.

Mindezek ellenére a technológiát – és a hozzá tartozó adathalmazt – elméletileg máshol is újra lehetne építeni, akár mesterséges intelligencia (MI, artificial intelligence) és szuperszámítógépek segítségével. Ehhez azonban tudásra, pénzre és időre van szükség – ezekből viszont egyre kevesebb áll rendelkezésre. Sokak szerint az igazi veszteséget maguk a kutatók, tudósok jelentik, hiszen szakértelmük évtizedek alatt alakul ki.

A fentiek tükrében egyelőre nem a modellek, hanem a tudományos közösség jövője tűnik a legbizonytalanabbnak. A klímaváltozás következményeit már csak még fejlettebb MI-modellekkel lehetne igazán előre látni – de kérdés, hogy mindezt hol, mikor és ki fogja támogatni.

2025, adminboss, arstechnica.com alapján

  • Te mit tennél, ha egy fejlesztésre szánt támogatást hirtelen visszavonnának?
  • Szerinted meddig érdemes folytatni egy kutatást, ha folyton akadályokba ütközöl?
  • Mit gondolsz, mennyire veszélyes, ha a tudományos döntésekben a politika diktál?



Legfrissebb posztok

MA 10:01

Az új vírusos tapaszok leszámolnak a mérgező bacikkal

💉 A világon évente 600 millió embert dönt le a lábáról az ételmérgezés...

MA 09:57

Az örök életű LM8560, a piros LED-es ébresztőórák lelke

Az otthonok többségében máig megtalálható, vagy legalább egyszer már szolgált valamelyik családtag éjjeliszekrényén: a klasszikus, piros LED-es kijelzős ébresztőóra...

MA 09:50

Az éjszakai napfény réme, óriástükrök veszélyeztetik a csillagos eget

🌙 A kaliforniai Reflect Orbital nevű startup elképesztően ambiciózus, ugyanakkor megdöbbentően vitatott tervvel állt elő: 4000, teniszpálya-méretű tükröt akar Föld körüli pályára helyezni, hogy ezekkel napfényt „áruljon” éjszakára...



MA 09:43

Az MI-keresés sem menekül a hirdetések elől

A Google továbbra is az online hirdetésekből él, és ez az MI-alapú keresés bevezetésével sem lesz másként...

MA 09:38

A mesterséges intelligencia belülről veszélyezteti a céges biztonságot, a dolgozók lehetnek az új hekkerek

A modern munkahelyeket egyre inkább az árnyékban rejtőző MI veszélyezteti – legalábbis erre figyelmeztet a jelszókezelő 1Password legfrissebb elemzése...

MA 09:31

Rejtett szén-dioxid-bombák az elhagyott szénbányákban

Pennsylvania állam szénbányászata közel 200 éve tart, Pittsburghben már az 1830-as években napi szinten használták a szenet...

MA 09:25

Az MI-nek hála ismét bővül a Microsoft csapata

A Microsoft újra bővíti a dolgozói létszámot, de most már sokkal nagyobb hatékonysággal, köszönhetően a mesterséges intelligencia (MI) eszközeinek...



MA 09:18

Az önálló robotrajok forradalma: jönnek a géphadak

A robotrajok új fejezetet nyithatnak a technológiában. Ezek az önálló, egymással kommunikáló robotok egyszerű utasításokkal működnek, de közösen komplex feladatokat is képesek teljesíteni, még ott is, ahol a központi irányítás lehetetlen...



MA 09:13

Az idegenek és a vérszívók hétvégéje: két könyv, amit most olvass el

📚 Miért vagyunk megszállottak a földönkívüliekkel? Becky Ferreira Első kapcsolat: megszállottságunk története az idegenekkel (First Contact: The Story of Our Obsession with Aliens) című könyve szórakoztatóan, de rendkívül alaposan vezet végig ezen a rejtélyen...

MA 09:08

Megérkezett az okostelefonos helymegosztás új bajnoka, így védheted a magánéleted

Okostelefonjaink gyakorlatilag folyamatosan tudják, hol vagyunk – és miközben legtöbbször azon aggódunk, hogy túl sok adat szivárog ki a nagyvállalatokhoz vagy hirdetőkhöz, létezik a helymegosztásnak egy teljesen másik oldala is: amikor tudatosan, kizárólag az ismerősökkel osztjuk meg tartózkodási helyünket...



MA 08:55

Az emberiség rohan a klímakáoszba

🔥 Az elmúlt évben minden eddiginél több olajat, gázt és szenet égettünk el világszerte, ennek eredményeként rekordszintű üvegházhatású gáz került a légkörbe...

MA 08:51

Mennyit ér az orvosi oltásmentesség, mit csinál a Frontline Health Advocates?

💉 A világjárvány elmúlt éveiben új üzletág született az Egyesült Államokban: pénzért megvásárolható orvosi felmentés az oltási kötelezettség alól...

MA 08:44

Az ISS búcsúzik, mi várható a Nemzetközi Űrállomás után

🚀 Az emberi űrrepülés történelmi fordulóponthoz érkezik. Immár 25 éve folyamatosan élnek és dolgoznak űrhajósok a Nemzetközi Űrállomáson (ISS), mióta 2000 novembere óta először érkeztek oda lakók...



MA 08:31

Az MI-korszak láthatatlanná teszi a céged? Itt a Semrush One

Az internetes információkeresés egyre inkább a mesterséges intelligenciára támaszkodik, ezért a cégek számára ma már komoly kihívás, hogy ne tűnjenek el a digitális térben...



MA 08:26

Meglepő tudományos felfedezések, kiderültek a kígyók, a spagetti és Karnak titkai

🔍 Lehetetlen minden hónap összes figyelemre méltó tudományos újdonságáról egyszerre beszámolni, hiszen a kutatók világszerte elképesztő tempóban szállítják az eredményeket...



MA 08:19

A Nexperia chipvita miatt válságba került az autóipar

A hollandiai Nexperia félvezetőgyártó a világ autógyártásának újabb válságát indította el: az Európai Unió, az Egyesült Államok és Kína között patthelyzet alakult ki, amely az alkatrészellátás összeomlásával fenyeget...



MA 08:13

Három nagy sci-fi film érkezik novemberben az HBO Maxra

Ha már vége a halloween-időszaknak, de a karácsonyi klasszikusok dömpingje még nem indult el, nincs is jobb kikapcsolódás, mint három látványos sci-fi filmet megnézni az HBO Max friss kínálatából...



MA 08:01

A 3I/ATLAS üstökös megváltoztathatja a tudományt

A 3I/ATLAS üstökös történetét egészen más megvilágításba helyezi a James Webb-űrtávcső friss megfigyelése...



MA 07:55

Újabb kínai hackertámadás: súlyos Lanscope-sebezhetőségre csaptak le

A kínai Bryce Butler (Tick) hackercsoport ismét lecsapott: ezúttal a Motex Lanscope Endpoint Manager súlyos, addig ismeretlen sebezhetőségét (CVE-2025-61932) használták ki, hogy Gokcpdoor nevű kártevőjük legújabb verzióját juttassák célpontjaik gépeire...