MI a klímaváltozás szolgálatában, áttörés vagy papírmunka?

MI a klímaváltozás szolgálatában, áttörés vagy papírmunka?
Az 1960-as években Edward Lorenz meteorológus egy egyszerű számítógépes időjárás-szimulációval döbbent rá arra, hogy már egy apró kerekítési hiba is drámai eltérésekhez vezethet az előrejelzésekben. Ebből született a pillangóhatás, vagyis hogy akár egy nepáli lepkeszárnycsapás is esőt okozhat New Yorkban. Azóta a számítógépek hihetetlenül sokat fejlődtek: ma már olyan összetett szimulációkat, úgynevezett Földrendszer-modelleket (Earth System Models, ESM) futtatnak, amelyek a fizika, kémia, biológia, vízkörforgás összetevőit együtt veszik figyelembe.

Digitális bolygó: néhány kattintás a klímavarázslathoz

A modern ESM-ekben az atmoszféra, az óceánok, a tengeri jég, a szárazföld – sőt, már a kémiai és biológiai folyamatok – szimulációját is összehangolják, így összetett kölcsönhatásokra derülhet fény. Érdemes kiemelni, hogy például az amerikai Energiaügyi Minisztérium (Department of Energy, DOE) irányítása alatt fejlesztett Energia Exascale Földrendszer-modell (E3SM) 2023-ban kimutatta, hogy az Antarktiszon lévő jégüregek alakja hatással van Észak-Amerika partvidéki árapályára – jól mutatva, milyen jelentősége lehet akár kiszámíthatatlan változóknak is.

Az E3SM a világ egyik legrészletesebb modellje, amelyet több mint tíz éve fejlesztenek, és kiemelkedően alkalmas szélsőséges időjárási események előrejelzésére is. Emellett képes elemezni, miként hat a klíma az energiaellátó rendszerre – például azt, hogy egy extrém hőhullám mennyire terheli meg az áramhálózatot.

Támogatásból mínusz: a pénz beszél, a kutatás hallgat

Az E3SM fejlesztésére csak 2018–2022 között mintegy 37 milliárd forintnyi (100 millió USD) támogatást szavaztak meg, a teljes eddigi költség pedig ennél is magasabb. Mindezek dacára Donald Trump elnöksége alatt jelentősen vissza akarták vágni az ESM- és klímakutatási forrásokat, bizonytalan helyzetet eredményezve. A legújabb költségvetési tervek szerint a DOE 2026-tól a Föld- és környezeti rendszermodellezési támogatást 110 millió dollárról (kb. 40 milliárd forint) 30 millió dollárra (11 milliárd forint) csökkentené. Ez az adminisztráció éppen aktuális prioritásaira koncentrál, bár konkrét célokat nem határoznak meg.

A leépítések nemcsak modelleket, hanem tudást is veszélyeztetnek: ha a vezető kutatók elhagyják a területet, az USA tudományos fölénye gyorsan elolvadhat, például Kína előzésével. A tudományos humán tőke elvesztése évtizedekkel vetheti vissza az amerikai kutatásokat.

Digitális Föld-ikrek nyomában

A kutatók hosszú távú célja egy valódi digitális Föld-iker létrehozása, amely minden jelentős folyamatot – fizikait, kémiait, biológiait – hűen modellez. Már a jelenlegi szint elérése is több mint tíz évnyi fejlesztést igényelt, és a programkód mennyisége óriási. Az E3SM mellett a Community Earth System Model (Közösségi Földrendszer-modell, CESM) is jelentős – utóbbi az E3SM elődjének tekinthető, szintén amerikai fejlesztés. Ezek közös jellemzője a széleskörű kutatói együttműködés.

Az E3SM elsődleges erőssége, hogy a klíma és az energetika összefüggéseit is vizsgálja, így például atomerőművek hűtésére, az elektromos hálózat terhelhetőségére adhat pontos előrejelzést. Azonban a támogatás csökkenése miatt előfordulhat, hogy több évtizedes tudás tűnik el vagy vándorol át Kínába, Európába.


Modellek harca: miért jó, ha több modell létezik?

Különösen fontos, hogy többféle modell is létezik, hiszen a Föld fizikai-kémiai-biológiai rendszere nagyon összetett, ezért egyetlen magyarázat sosem lehet tökéletes. Az E3SM-et például öntözési vizsgálatokhoz is alkalmazták, kimutatva: a nedves hőség (amikor a magas páratartalom miatt tűnik melegebbnek) akár az életet is fenyegetheti, így az öntözés nem jó stratégia a hőség csökkentésére.

Az eredmények rendszerint modellek összehasonlításán alapulnak. Az E3SM-nek köszönhetően például kiderült már az is, hogy egyes hőmérséklet-emelkedési forgatókönyveknél az Amazonas őserdeje kibocsátóvá válhat, illetve hogy a nagy folyók tápanyagokat szállítanak a Mexikói-öbölbe, befolyásolva a térség ökoszisztémáját.

Jövő a levegőben – MI, titkolózás, adatmentés

Az amerikai kutatási támogatás csökkenése miatt Európa és Kína is aggódva figyeli, mi lesz az ESM-ek sorsa. Sok kutatót az is zavar, hogy bizonyos adminisztratív irányelvek már azt is tiltják, hogy a klímaváltozás kifejezést nyilvánosan használják. Különösen figyelemre méltó, hogy hivatalos jelentések szerint a DOE 2025 után az E3SM-et nem használhatja klímakutatásra – ami szinte felfoghatatlan egy földrendszer-modellnél.

Mindezek ellenére a technológiát – és a hozzá tartozó adathalmazt – elméletileg máshol is újra lehetne építeni, akár mesterséges intelligencia (MI, artificial intelligence) és szuperszámítógépek segítségével. Ehhez azonban tudásra, pénzre és időre van szükség – ezekből viszont egyre kevesebb áll rendelkezésre. Sokak szerint az igazi veszteséget maguk a kutatók, tudósok jelentik, hiszen szakértelmük évtizedek alatt alakul ki.

A fentiek tükrében egyelőre nem a modellek, hanem a tudományos közösség jövője tűnik a legbizonytalanabbnak. A klímaváltozás következményeit már csak még fejlettebb MI-modellekkel lehetne igazán előre látni – de kérdés, hogy mindezt hol, mikor és ki fogja támogatni.

2025, adminboss, arstechnica.com alapján

  • Te mit tennél, ha egy fejlesztésre szánt támogatást hirtelen visszavonnának?
  • Szerinted meddig érdemes folytatni egy kutatást, ha folyton akadályokba ütközöl?
  • Mit gondolsz, mennyire veszélyes, ha a tudományos döntésekben a politika diktál?



Legfrissebb posztok

Az Apple újabb biztonsági botránya: Mindenki veszélyben iPhone 8-tól felfelé

MA 11:26

Az Apple újabb biztonsági botránya: Mindenki veszélyben iPhone 8-tól felfelé

⚠ Az Apple egy kritikus, korábban fel nem fedezett sérülékenységet javított, amelyet kémkedési célokra használtak ki, ráadásul már olyan régi eszközöknél is, mint az iPhone 8 vagy az első...


MA 11:01

Az MI-háború újabb fordulata: A Microsoft az Anthropichoz fordul

A Microsoft komolyan átrendezi MI-stratégiáját, új beszállítót von be a csúcstechnológiák terén: a jövőben az Anthropic fejlett MI-technológiái is bekerülnek az Office-alkalmazásokba. Eddig leginkább az OpenAI modelljeire támaszkodtak...

Az amerikai kukorica új élete: ragasztóból gazdaság

MA 10:53

Az amerikai kukorica új élete: ragasztóból gazdaság

Generációk óta Amerika farmjai táplálták az országot – most viszont olyan mezőgazdasági növények, mint a kukorica és a szója, egyre fontosabb szerepet kapnak az iparban is. Ezek a...

Az apró műanyagok végigsuhannak a bolygónkon

MA 10:40

Az apró műanyagok végigsuhannak a bolygónkon

🌊 A Manchesteri Egyetem kutatói szerint itt az ideje világszintű légszennyezés-figyelő hálózatot létrehozni, mert a levegőben szálló mikro- és nanoműanyagok sokkal gyorsabban és messzebbre terjednek, mint eddig gondoltuk. Az...

A Windows 11 végre nem némítja el a hangszórókat

MA 10:26

A Windows 11 végre nem némítja el a hangszórókat

December óta rengeteg Windows 11-felhasználó szenvedett hangproblémáktól, főleg azok, akik Dirac hangjavító szoftvert használtak. Frissítés után a Bluetooth-fejhallgatók, hangszórók és a gép beépített hangszórói egyszerűen elnémultak, és sem...

Az MI-háború: a Microsoft saját agyat növeszt

MA 10:14

Az MI-háború: a Microsoft saját agyat növeszt

A Microsoft intenzíven fejleszt saját MI-modelleket, hogy a jövőben ne függjön kizárólagos partnerétől, az OpenAI-tól. A nemrég bemutatott MAI-1 preview modellt mindössze 15 000 darab H100-as GPU-n képezték, ami...

Az MI tényleg eltemeti a szoftvermérnököket?

MA 10:01

Az MI tényleg eltemeti a szoftvermérnököket?

Az első alkalommal, amikor 2023 elején kódolásra használtam a ChatGPT-t, olyan érzésem volt, mintha A majom mancsát (The Monkey’s Paw) kaptam volna a kezembe: egy kívánságteljesítő, de álnok...

Az arany kvantumtűk forradalmasíthatják a képalkotást

MA 09:53

Az arany kvantumtűk forradalmasíthatják a képalkotást

Tokiói kutatóknak először sikerült közvetlenül leképezniük az arany nanoklaszterek geometriai szerkezetét növekedésük legkorábbi szakaszaiban, és eközben teljesen új, elnyújtott klaszterformát is létrehoztak, amelyet arany kvantumtűknek neveztek el. Ezek...

Az új Robinhood-alapban mindenki startupokba fektethet

MA 09:27

Az új Robinhood-alapban mindenki startupokba fektethet

A Robinhood új alapot indítana, amely lehetőséget ad a kisbefektetőknek is, hogy részesedjenek menő startupok sikereiből már azelőtt, hogy azok tőzsdére lépnének. A Robinhood Ventures Fund I részvényei...