Mélytengeri bányászat miatt veszélybe kerülnek a cápák és a szellemcápák

A cápáktól a rájáig, sőt a titokzatos szellemcápákig harminc halfaj jövője került veszélybe az emberiség legújabb mélytengeri törekvései miatt. Friss kutatások szerint a tervezett mélytengeri bányászat olyan területeket is érint, ahol ezeknek az állatoknak az élőhelye részben vagy egészben átfedésben van a föld alatti ásványkincsek miatt kijelölt zónákkal. Fontos kiemelni, hogy a vizsgált fajok közel kétharmada már most is a kihalás szélén áll az ember közvetlen hatásai (például túlhalászat) miatt, így már az is végzetes lehet számukra, ha az élőhelyüket akár csak kis mértékben is megbolygatják.

Rejtélyes veszély: az ismertektől az ismeretlenekig

A szinte mindenki által ismert fajok – mint például a cetcápa (whale shark), a manta rája vagy a nagy szájú cápa (megamouth shark) – mellett, a tenger mélyének olyan kevéssé ismert lakói is érintettek, mint a mindössze 22 cm-re növő törpe cápa (pygmy shark), a csokoládéraja vagy a hegyesorrú szellemcápa (point-nosed chimaera). Utóbbiak egy különleges, porcos halakból álló csoport tagjai, akiket néha szellemcápáknak is neveznek. Ezek az állatok egyre több figyelmet kapnak, mivel jó részük tojásokat rak a tengerfenékre; a bányászati járművek így akár a bölcsőjükben is elérhetik őket.

Kritikus átfedések, fokozódó sebezhetőség

Az elemzés szerint harminc faj fennmaradását veszélyeztethetik az üledékfelhők, további huszonötét pedig közvetlenül a tengerfenék bolygatása. Bár egyes fajok igen mélyen vagy eltérő élőhelyeken élnek, a kutatók megállapították: tizenhét fajnál a bányászat hatása akár az élőhelyük több mint felét is érintheti. A legnagyobb mélytengeri bányászat várhatóan a Clarion–Clipperton-zónát (a Hawaii térségétől a kelet-csendes-óceánig húzódó síkság) éri el, ahol számos, magyar szemmel is különleges tengeri élőlény található.

Mit tehetünk? Védelem és felkészülés

Az óceánok egészsége, valamint azoknak a közösségeknek a jövője, amelyek ezekre a fajokra építenek, súlyosan érintett lesz, ha a tervezett bányászat megkezdődik. A cápafélék a világ második legveszélyeztetettebb gerinces csoportját alkotják, javarészt a túlhalászat következtében. Az új, mesterséges intelligencián alapuló elemzések eredményeként a kutatók azt javasolják: védett területeket kell kijelölni, rendszeres monitorozást és minden esetben környezeti hatásvizsgálatot kell végezni. Ezeket a Nemzetközi Tengerfenék Hatóság (International Seabed Authority) könnyen beépíthetné előírásaiba, vagy a vállalatok maguk is megtehetnék az első lépéseket alaposabb tudományos vizsgálatok irányába.

Mindezt figyelembe véve világossá válik, hogy a cápák, ráják és szellemcápák sorsa most először kerülhet igazán a figyelem középpontjába a modern technológiai bányászat árnyékában. A hawaii térség közelsége és a fajok vándorlása miatt az óceán egy látszólag távoli részének átalakulása könnyen hullámokat vethet a közép-csendes-óceáni élővilágban is.

2025, adminboss, www.sciencedaily.com alapján