Szélsőséges rombolás és drámai károk
Mindezek dacára a tudósok szerint egy hidegebb világban, ahol nincs klímaváltozás, egy ilyen hurrikán átlagosan 8000 évente egyszer sújtaná Jamaicát. Ehhez képest ma a Melissa legalább négyszer valószínűbb a klímaváltozás miatt. Ráadásul a szélsebessége is mintegy 16 km/órával volt magasabb az átlagnál, ami jelentősen fokozta a pusztítást.
Az előzetes becslések szerint a Melissa csak Jamaicán kb. 2 821 milliárd forintnyi (7,7 milliárd USD) közvetlen kárt okozott, ami az ország GDP-jének több mint egyharmadát teszi ki. Az AccuWeather szerint a vihar teljes kár- és gazdasági vesztesége akár 8 056 milliárd forintot (22 milliárd USD) is elérhet, ami a lerombolt épületeken túl a turizmus, az energiaellátás, a szállítás és a kereskedelem kiesését is magában foglalja.
Egyre gyakoribbak az extrém viharok
Nem elhanyagolható, hogy a mostanihoz hasonló extrém viharok a jövőben egyre gyakoribbá válhatnak, ha tovább melegítjük a Földet a fosszilis energia égetésével és a szén-dioxid-kibocsátás fokozásával. Bár Jamaicának volt ideje felkészülni, ilyen szélsőséges eseményekre egyetlen ország sem lehet teljesen felkészült.
Ebből adódóan az alkalmazkodás elengedhetetlen, de önmagában kevés, ha közben nem állítjuk meg az üvegházhatású gázok kibocsátását. Fontos ugyanakkor tudni, hogy nem minden hurrikán tudja kihasználni a melegedő óceánok kínálta lehetőségeket, de ha egy vihar épp lakott területen tombol, a klímaváltozás miatt a pusztítása messze felülmúlhatja a korábbiakat.
