
Aranykupola: Trump 65 800 milliárdos légvédelme
Az Aranykupola koncepciója minden képzeletet felülmúl – 175 milliárd dollárból (kb. 65 800 milliárd forint) épülne ki egy többrétegű védőháló, amely műholdak, szenzorok és elfogórakéták segítségével mindent megvédene, a ballisztikus rakétáktól a hiperszonikus és cirkáló rakétákig. A Kongresszusi Költségvetési Hivatal viszont még sötétebb képet fest: szerintük az álom ára akár 203 200 milliárd forintra (542 milliárd dollárra) is duzzadhat. Az űr- és hadiipari cégek, amelyek költségvetését amúgy is megvágták a NASA-nál, örömmel vetnék rá magukat a projektre, hogy minél előbb tető alá hozzák Trump világmegváltó tervét.
Izrael többrétegű rakétavédelme világos üzenetet küld Washingtonnak: ideje készleteket halmozni, mielőtt baj ütne ki. Az izraeli rendszer eddig kiállta a próbát, időt adott a döntéshozóknak nem csak az ország védelmére, hanem adott esetben ellentámadásra is.
Hidegháborús visszhangok és kínai-orosz ellenállás
Trump rakétavédelmi álmának visszhangja egészen a 80-as évekig repít vissza, amikor Ronald Reagan Csillagháború (Star Wars) programja hasonló elvek miatt bukott el: technológiai nehézségek, elképesztő költségek és a nukleáris fegyverkezési verseny rémképe. Az Aranykupolának Oroszország és Kína is vehemensen ellene van – aligha véletlenül, hiszen hamarosan lejár a legfontosabb fegyverzetkorlátozási egyezmény Washington és Moszkva között, a kínai-amerikai párbeszéd pedig fagypontra jutott.
Űripari óriások harca és európai visszhang
Az Aranykupola a magánűripar számára is mentőöv lehet. A NASA jelentős költségcsökkentése mellett a nagyok, mint a Lockheed Martin vagy a Boeing, fesztiváloznak például a párizsi légiszalonon, ahol már minden második kiállító a védelmi iparban villogtaja új fejlesztéseit. Elon Musk és Trump nyilvános kakaskodásai miatt a SpaceX szerepe egyelőre kérdéses, de a piac óriási: a repülő- és űripari cégek sorra lobogtatják az Aranykupolához illő portfóliójukat.
Az amerikai Kongresszus sem tétlen: két republikánus képviselő már munkacsoportot hozott létre Trump tervének támogatására. A 2026-ra tervezett védelmi költségvetésből 831,5 milliárd dollárt, azaz mintegy 312 000 milliárd forintot különítenének el, ebből csak a rakétavédelem és az űrprogramok 1 600–3 500 milliárd forintos szeletet kapnának.
Trump még a kanadaiakat is invitálja – ingyen csatlakozhatnak az Aranykupola védelméhez, csak legyenek végre az Államok részei!
Európában is érzik, hogy védelmi integrációra lenne szükség. A svéd Saab vezérigazgatója szerint egy összehangolt európai rakétavédelmi hálózat a követendő irány, és a technológia néhány cégnél már elérhető.
Űrfront: késések, robbanások, tervek
Időközben a NASA kénytelen volt elhalasztani a magán-űrhajósok ISS-küldetését, mivel légszivárgásokat vizsgálnak az orosz moduloknál. Kína öt kutatóintézete is globális űridőjárás-megfigyelő rendszer kiépítésén dolgozik. A NASA a Covid utáni korszakban mindenkit visszarendelt a Jet Propulsion Laboratoryba: aki nem jelentkezik be 2025 végéig, távozhat. Közben először sikerült lefotózni a Nap déli sarkpontját, az Európai Űrügynökség pedig azt vizsgálja, mely űrprogramjait érintené érzékenyen az amerikai költségcsökkentés.
Az iparban is zajlanak az események: a Fehér Ház átvilágítja Elon Musk űrszerződéseit, főként a Trumppal folytatott csatái miatt. A SpaceX Starship rakétája a texasi Starbase-nél robbant fel egy teszt során. A Blue Origin közzétette a következő űrugrásának hatszemélyes legénységét, a Vast pedig VR-alkalmazásban mutatja be tervezett Havens-1 űrállomását.
Fiatal cégek és űrbörze
A Muon Space 89,5 millió dollárt, vagyis közel 34 milliárd forintot vont be műholdjai fejlesztésére, illetve egy hajtómű-fejlesztő startup felvásárlására. Az amerikai Redwire 15,525 millió részvényt dobott piacra, összesen 98 milliárd forint értékben.
Űrkalandok közelegnek
A közeljövő sűrűnek ígérkezik: június 19–22. között Orlandóban Nemzetközi Űrfejlesztési Konferencia lesz, 20-án indul a Rocket Lab Electron Új-Zélandról, illetve a kínai Hosszú Menetelés-3B/E (Long March 3B/E) rakéta is indul ugyanazon a napon. 21-én Blue Origin, majd 22-én kétszer is Falcon 9: elsőként a Starlink számára Floridából, majd az Axiom Space négyfős legénysége az ISS-hez. 23-án a japán GOSAT-GW műhold indul pályára, 25-én pedig újabb Starlink-csomag startol Floridából.