
Klímavédelem és hűtési innovációk
Kína legújabb próbálkozása az, hogy a vízigényt kiküszöböli azzal, hogy az adatközpontokat az óceánba telepíti, ahol a természetes víz biztosítja a folyamatos, hatékony hűtést. 2024 júniusában, hat mérföldre Sanghaj partjaitól, az ország egyik legfontosabb MI-központjánál, megkezdték az első szélenergiával működő, víz alatti adatközpont építését. Az új infrastruktúra, amelyet a Hailanyun (HiCloud) fejleszt, évente 30 százalékkal kevesebb áramot használ majd, köszönhetően a természetes hűtésnek. A központ energiaigényét 97 százalékban egy offshore szélerőmű fedezi majd.
A projekt első üteme 198 szerverrack kapacitással indul, amelyekben nagyjából 400-800, MI-re alkalmas szerver fér el. Ez már elegendő számítási teljesítményt jelent ahhoz, hogy naponta akár egy GPT-3.5 szintű nagy nyelvi modell továbbképzését is megvalósítsák. Ugyanakkor ez a méret eltörpül a szárazföldi létesítményekhez képest, ahol egy közepes adatközpont 3000 rackig, egy óriás adatközpont pedig akár 10 000 rackig is terjedhet.
Kína előz: az amerikaiaknak csak próbálkozás jutott
Az óceánba telepített adatközpont ötlete nem teljesen új: a Microsoft már kísérletezett hasonlóval Skóciában, a Natick projekt (Project Natick) keretében, ahol 35,6 méter mélyre süllyesztette le 800 szervert tartalmazó “kapszuláját”. Ott azt tapasztalták, hogy egy ilyen adatközpont megbízhatóbb, kevesebb szerver hibásodik meg, mert zárt rendszerben, nitrogénnel feltöltve kevésbé korrodálódik a hardver, és az emberi jelenlét hiánya miatt a berendezések nincsenek kitéve fizikai károknak.
Ennek ellenére a Microsoft projektje leállt, és jelenleg már csak kutatási alapként tekintenek rá. Kína viszont gyors ütemű fejlesztést hajt végre: a Hailanyun mindössze 30 hónap alatt jutott el a 2022. decemberi hajózási teszttől a most induló sanghaji kereskedelmi üzemig – ilyet az amerikaiak nem tudtak megvalósítani. A kínai cég ambiciózusan tervezi a tengeri, szélenergiával működtetett adatközpontok nagy léptékű kiépítését állami támogatással.
Környezeti és biztonsági kérdések
Bár az óceánba süllyesztett adatközpontok energiahatékonyabbak, a környezetvédelmi aggályokat nem oldották meg teljesen. A Microsoft kutatói korábban megfigyelték, hogy ugyan a tenger közvetlen közelében a víz csak néhány ezred Celsius-fokkal melegszik, de tengeri hőhullámok idején ez a veszteséghő további problémát jelenthet: a melegebb kiáramló víz oxigénhiányosabb, ami károsítja a tengeri élővilágot. Továbbá bizonyos kutatások szerint az ilyen víz alatti szervereket akár hanghullámokkal is meg lehet támadni, ami adatbiztonsági kockázatot jelent.
A Hailanyun cég ugyanakkor hangsúlyozza: dél-kínai tesztjeik szerint a környezeti hőmérséklet-emelkedés egy fok alatt marad, és nem okoz jelentős lokális hatást.
Globális terjedés kérdőjelekkel
A tenger alá helyezett adatközpontok ötlete gyorsan terjed: nemcsak Kína, hanem például Japán, Norvégia és Szingapúr is hasonló terveket fontolgat, vagy már fejleszt úszó adatközpontokat is. Összességében elmondható, hogy a koncepció vonzó, de a végső elterjedését nemcsak a technikai megvalósítás, hanem a szabályozás, a környezeti hatásvizsgálatok és az ellátási lánc akadályai is meghatározzák, amelyekkel Kína most jelentősen küzd.