Mi pusztította el Napóleon seregét?
Napóleon ismert 1812-es orosz hadjárata máig a hadtörténelem egyik legnagyobb katasztrófájaként él a köztudatban. A friss tudományos kutatások rámutattak: a Grande Armée sorsa nemcsak az orosz tél, az éhezés és az ellenséges támadások miatt pecsételődött meg, hanem halálos betegségek is hozzájárultak a tragédiához. Litvániai tömegsírból származó csontvázak vizsgálata révén két korábban alig ismert kórokozót azonosítottak, amelyek tömeges halált okoztak az egykori francia katonák között.
Külön figyelmet érdemel, hogy
A kutatók DNS-mintákat elemeztek 13 francia katona fogából egy vilniusi, 2001-ben felfedezett tömegsírban. Meglepő módon egyetlen nyomát sem találták a tífuszt vagy a lövészárok-lázat okozó baktériumoknak – ezekről eddig úgy hitték, hogy tömegesen végeztek a katonákkal. Ezzel szemben a vizsgálat kimutatta a Salmonella enterica és a Borrelia recurrentis nevű kórokozók jelenlétét.
Betegségek és rettenetes körülmények kereszttüzében
A Borrelia recurrentis által okozott visszatérő láz néhány napra csillapodni látszik, majd ismét fellángol – a kutatók szerint főleg ruhatetvek terjesztették a betegséget a katonák között. A Salmonella enterica pedig úgynevezett paratífuszhoz vezet, amely szennyezett vízzel és élelemmel terjed. Mégis, az elemzés nem zárja ki, hogy más kórokozók – például a tífuszt okozó Rickettsia prowazekii – is jelen voltak. A tétova, kimerült menekülők között a különféle fertőzések kombinációja, a fáradtság és az extrém hideg együttesen okozta a pusztítást.
Mégis: Moszkva pokla és az összeomlás
Napóleon 600 000 fős seregéből kevesebb mint 50 000 katona élte túl a hazafelé vezető, 1300 kilométeres utat a tomboló orosz télben. A katonák rongyos egyenruháikban, farkasordító hidegben vándoroltak vissza, miközben élelem híján már csak lovakat, kutyákat vagy a fák kérgét ették. Rengetegen fagytak halálra, miután kimerülten összeestek a hóban.
Az MI, a történelem és a biológia találkozása
Ebből adódóan a kutatás új fényt vet a háborúk és járványok összefonódott múltjára, ahol gyakran több áldozatot szedtek a betegségek, mint maga a harc. A járványok tehát nemcsak halált hoztak, hanem társadalmi, politikai és kulturális változásokat is elindítottak – amelyekből a múltat vizsgáló modern tudomány számos tanulságot vonhat le a jövő számára is.
