Kanada tízszeresére növeli ESA-befizetését

Kanada 528,5 millió kanadai dollárral (376 millió dollár, azaz kb. 137 milliárd forint) növeli befizetéseit az Európai Űrügynökség (ESA) programjaiba, ami tízszeres ugrás a korábbi hozzájáruláshoz képest. Ez a döntés főként az amerikai vámintézkedések és a gazdaság diverzifikációjának sürgető igénye miatt született, miközben a bizonytalan déli szomszéd mellett az EU-val való szorosabb kapcsolatok sem hátrányosak Kanadának. Az ESA azonban önálló, nemzetközi szervezetként működik, nem pusztán EU-projektként.

Miért jó ez Kanadának?

Kanada 1979 óta társult tagja az ESA-nak, de hozzájárulása eltörpül Franciaországé és Németországé mellett. Mégis, a Kanadai Űrügynökség adatai szerint minden egyes ESA-n keresztül folyósított dollár több mint háromszoros hasznot hoz a kanadai üzleti szektornak további megrendelések formájában. Hogy pontosan mely programokra költik az extra milliárdokat, azt a novemberi ESA miniszteri tanácsülésen döntik el; várhatóan három-öt év alatt osztják majd szét az összeget.

Új távlatok a kanadai űriparnak

Mélanie Joly, ipari miniszter szerint ez minden eddiginél nagyobb lehetőségeket teremt a globálisan is elismert kanadai űrszektor számára, legyen szó technológiai fejlesztésekről vagy ipari versenyképességről. David J. McGuinty, védelmi miniszter szerint a kutatás-fejlesztés nem luxus, hanem az első védelmi vonal az új fenyegetésekkel szemben. Kanada továbbra is az űripar egyik meghatározó szereplője: Jeremy Hansen például az Artémisz II (Artemis II) küldetésen repülhet a Hold körül, Joshua Kutryk pedig a Starliner-1 misszióra készül, ha a Boeing űrkapszulája végre bevethető lesz. Kanadához köthető többek között a híres űrrobotkar, a Canadarm, illetve a Nemzetközi Űrállomáson (ISS) működő Canadarm2 is.

2025, adrienne, go.theregister.com alapján