Az agy mint mérce: kevesebb energia, nagyobb hatékonyság
A mai MI-rendszerek hatalmas mennyiségű villamos energiát igényelnek, miközben az emberi agy mindössze 20 wattból működik – ennek fényében a több megawattot fogyasztó gigászi adatközpontok pazarló monstrumoknak tűnnek. Rao és csapata szerint ennek egyik oka, hogy a jelenlegi, digitalizált chipek mereven 0 és 1 között váltanak, miközben a természetben az idegsejtek analóg módon, bonyolult, többrétegű jelekkel dolgoznak. A cél nem az, hogy pontosan úgy működjön minden, mint az agyban, hanem az, hogy az ismert biológiai megoldásokat beépítsék a chipek tervezésébe. Így egyszerre hasznosítható a digitális világ kiszámíthatósága és az analóg rendszerek gazdag dinamikája.
Neuromorfikus számítógépek: az analóg és digitális ötvözése
Az ilyen, „neuromorfikus” számítógépek ötlete már régóta foglalkoztatja a nagy gyártókat, például az IBM-et és az Intelt is, de a valóban hatékony, piacképes MI-gyorsítókig csak kevesen jutottak el. Rao szerint még nagyon az út elején vagyunk: ezek az eszközök döntően kísérleti stádiumban vannak, és távol állnak az emberi agy vagy akár egyszerűbb élőlények hatékonyságától. Az Unconventional AI célja, hogy az analóg chipek fejlesztésével új MI-gyorsító paradigmát teremtsen, amely képes kihasználni a nem determinisztikus működés előnyeit is – például a diffúziós vagy energiaalapú modelleknél.
Milliárdos támogatás, hosszú távú tervek
A vállalat mögé már 475 millió dollár (közel 170 milliárd forint) tőkét sorakoztattak fel olyan neves befektetők, mint Jeff Bezos és a legnagyobb kockázati alapok. Az első működő termékig azonban még évek vannak hátra, ugyanis a fejlesztés leginkább kutatási szakaszban jár. Rao szerint viszont e kísérleti eredmények nyilvános bemutatását már a következő évben megkezdik, hogy a szakmai közönség és a piac is tanulhasson az elért áttörésekből. Így az adatközpontok energiaéhségének megoldása nemcsak távoli álom lehet, hanem egy már most formálódó új technológiai korszak kezdete.
