Kemoterápia: nem csak a daganatra veszélyes
Számos kemoterápiás szer elpusztítja a gyorsan osztódó sejteket a DNS-ük károsításával, ezáltal pusztítva el magát a tumort. Csakhogy nem csak a rákos sejtek szaporodnak gyorsan: a csontvelő és a vér sejtjei is ide tartoznak. Egy nemrégiben publikált tanulmányban kutatók részletesen feltárták, milyen nyomokat hagy a kemoterápia az egészséges vérsejteken. Összesen 23, 3 és 80 év közötti, korábban daganat miatt kemoterápiában részesült ember vérmintáját hasonlították össze kilenc egészséges, rákmentes személy vérével. A kemoterápiás csoport 21 különféle kezelést kapott, köztük platina- és alkilező szereket.
Mutációs mintázatok: négy új “kézjegy”
A vizsgálat során a kutatók vérőssejteket és érettebb vérsejteket izoláltak, majd ezek DNS-ét teljes genom szekvenálásnak vetették alá. Matematikai modellekkel többféle mutációs aláírást azonosítottak a sejtekben, köztük négy eddig ismeretlent, amelyek vélhetően konkrét kemoterápiás szerekhez köthetők. Bár néhány mutációs mintázat mindenkinél előfordult, 11 csak a kemoterápiás betegeknél jelent meg – köztük az újonnan felfedezett négy is.
Nem minden szer egyforma: például a ciklofoszfamid (cyclophosphamide), amelyet többek között emlőrák és myeloma multiplex kezelésére használnak, jóval kevesebb mutációt okozott, mint más hasonló szerek, így kisebb is az esélye a kezelés után másodlagos daganatok kialakulásának. A kutatók szerint minden kemoterápiás szer hordoz mutációs kockázatot, de ezek mértéke jelentősen eltérhet.
Mesterségesen felgyorsított sejtes öregedés
A daganatos betegségek kialakulásáért is felelős genetikai mutációk az öregedéshez is hozzájárulnak. Az élet során minden sejtünk folyamatosan gyűjti a genetikai módosulásokat. Ha a kemoterápia ezt felgyorsítja – különösen a vér őssejtjeiben –, ugyanazokat a kockázatokat eredményezheti, mint a természetes öregedésből eredő mutációk: a daganatkockázat emelkedhet. A tanulmányban például egy hároméves gyermek kemoterápia után tízszer annyi mutációt hordozott a vérében, mint egészséges kortársai; ezek a sejtek “öregebbnek látszottak”, mint a vizsgálatban szereplő, soha nem kezelt 80 éves felnőtt vérsejtjei.
A személyre szabott kemoterápia jövője
A vizsgálat egyik gyengéje a kis mintaszám, illetve hogy laboratóriumban, nem élő szervezetben vizsgálták a vérmintákat. A kutatók szeretnék a vizsgálatokat nagyobb csoporton és élő embereken is megismételni – egyelőre azonban nincs konkrét terv. Mindenesetre korábbi munkájukban már kimutatták: Hodgkin-limfómában egy alternatív, kevésbé káros kezelési protokoll ugyanolyan hatékony volt, mint a hagyományos, ám sokkal kevesebb mutációt okozott. Igaz, az ilyen személyre szabott kezelés csak akkor éri meg, ha a daganatos betegek hosszabb távon is túlélnek – különben nincs értelme a hosszú távú mellékhatások minimalizálásának.
A végső cél: először meg kell gyógyítani a daganatot, ezután lehet csak a kezelések ártalmait visszaszorítani.
