Színes üstökösök és szenzációk
A „másik ATLAS”-ként is emlegetett C/2025 K1 (ATLAS) üstökös is figyelemre méltó: október 8-án veszélyesen közel haladt el a Naphoz, és szinte biztosra vették, hogy nem éli túl a manővert. Mindazonáltal nemcsak túlélte, hanem a veszélyes közelség hatására felforrósodott, és látványos zöld fényben izzott. Fontos megjegyezni, hogy a színeváltozás az ilyen üstökösöknél nem egyedülálló, de ez az eseménysor mégis ritkaságnak számít.
Csimpánzok és a gondolkodás gondolata
Talán meglepő, de nemcsak az ember képes a tudományos módszerekhez hasonló gondolkodásra. Új kutatások kimutatták, hogy a csimpánzok is alkalmazzák a metakogníciót – vagyis képesek átgondolni a saját gondolataikat, és ha újabb, meggyőzőbb információkhoz jutnak, felül tudják bírálni korábbi tapasztalataikat. Kísérletekben különféle dobozokat mutattak nekik, amelyek némelyikében csemegéket rejtettek, míg másokhoz ellentmondásos utalásokat adtak. A csimpánzok ennek ellenére ki tudták következtetni a helyes választ, ami arra utal, hogy teljesítik az ésszerű gondolkodás egyik fontos mércéjét.
Eltűnt világok és űrszemét
Arra is van esély, hogy a Bering-földhídon átkelt ősi emberek sok, mára elveszett régészeti nyomot hagytak maguk után. A tudósok most azt próbálják kideríteni, vajon ezeket valaha sikerülhet-e feltárni.
Az űrkutatásban a héten szintén történt egy emlékezetes eset: három kínai űrhajós visszatérő kapszuláját űrszemét találta el, ezért kénytelenek voltak visszatérni a Tiangong űrállomásra. A szakértők vizsgálják, pontosan mekkora kár keletkezett, és hogy a kapszula képes-e biztonságosan visszajuttatni az űrhajósokat a Földre, vagy inkább kidobják az űrbe, és a következő visszatérő modulban térnek majd haza.
Tudomány határok nélkül
A klímakutatók egyre komolyabban figyelmeztetnek arra, hogy a globális felmelegedés láncreakciószerű „billenőpontokat” indíthat el, amelyek káoszba sodorhatják a bolygót. Ebből az következik, hogy a megelőzés kulcsfontosságú, bár egyelőre sok a bizonytalanság ezzel kapcsolatban.
Pókok városa a sötétség mélyén
A hét egyik legkülönösebb tudományos felfedezése a Balkán-félsziget alkonyati „Kénbarlangjához” kötődik, ahol egy kutatócsoport hatalmas, 106 négyzetméteres pókhálóra bukkant. Mintegy 111 000 pók – két különböző fajból – él itt együtt sötétben, holott a természetben egyébként egyikük rendszerint megeszi a másikat. Az összetett háló, amely ezrekre rúgó, tölcsér formájú fonalakból áll, az első bizonyítéka annak, hogy ezek a pókok koloniálisan élnek együtt – szokatlan ökológiai békében.
Mindazonáltal ez a látvány csak a pókoknak lehet étvágygerjesztő; aki nem szereti az ízeltlábúakat, annak elég egyetlen kutatót látni, amint néhány példányt kézbe vesz.
