Funkciónyeréses kutatások: Halálos veszély vagy az emberiség jövője?

Funkciónyeréses kutatások: Halálos veszély vagy az emberiség jövője?
A funkciónyeréses, vagyis gain-of-function vizsgálatok az utóbbi években kiemelt figyelmet kaptak, különösen a vírusokkal kapcsolatos aggodalmak miatt. Fontos kiemelni, hogy ezek a kísérletek messze nem csupán fertőző betegségek kutatását szolgálják, hanem a modern biológia egyik alappillérét jelentik – a gyógyászatban, a növénynemesítésben és a technológiai fejlődésben egyaránt.

Mit jelent a funkciónyerés?

A kutatók élő szervezeteket módosítanak, hogy azok új képességekre tegyenek szert, vagy elveszítsenek bizonyos tulajdonságokat. Ez lehetőséget ad az élet működésének mélyebb megértésére. Például immunsejtek programozásával olyan fehérjéket hoznak létre, amelyek kifejezetten a daganatos sejteket támadják (kiméra antigén receptorok). Többek között az 1980-as évek kísérletei alapozták meg a modern immunterápiát, amely ma emberek ezreinek nyújt segítséget – akkoriban senki sem sejtette, mennyire forradalmi eljárás születik éppen.

Hasonló módszerekkel fejlesztenek szárazsággal, áradással vagy vitaminhiánnyal szemben ellenálló növényeket is: a génmódosításnak köszönhetően a rizs, búza vagy kukorica ma már olyan helyeken is megél, ahol ez korábban elképzelhetetlen volt.

Orvosi áttörések a laboratóriumból

A funkciónyeréses kísérletek mára beépültek az élettudományok mindennapjaiba, és jelentőségük sokszor csak évtizedek múltán válik nyilvánvalóvá. Fleming penicillin-felfedező kísérlete legendás példa, de a valódi áttörést az jelentette, amikor angol kutatók tovább javították a Penicillium penicillin termelőképességét: a megfelelő táptalajjal a gomba megsokszorozta a hatóanyag mennyiségét, és így indult világhódító útjára az antibiotikum.

Az antibiotikumok hatékonyságának növeléséhez, a rezisztens baktériumok és új gyógyszerek kifejlesztéséhez is nélkülözhetetlenek a funkciónyeréses vizsgálatok. Hasonló módszereket alkalmaznak a vírusok ellen is: ma már léteznek laboratóriumban módosított vírusok, amelyek közvetlenül támadják és pusztítják a rákos sejteket, illetve az adenovírus módosításával készült a COVID–19 elleni oltóanyag egyik típusa. Többek között az influenza elleni vakcinák is úgy készülnek, hogy a vírust alacsonyabb hőmérséklethez szoktatják, így elveszíti a képességét, hogy az emberi tüdőben szaporodjon, és így válik biztonságosan alkalmazható oltóanyaggá.

Természet és labor: a vírusok maguk is „funkciónyerők”

A vírusok a természetben is folyamatosan mutálódnak – minden szaporodás során előfordulhatnak hibák, amelyek néha új, veszélyes képességeket eredményeznek. Ezek a spontán mutációk többnyire csökkentik, de néha növelik a vírus terjedési vagy fertőzési képességét, így egyes variánsok idővel uralkodóvá válhatnak egy populációban.

Laboratóriumi funkciónyeréses kísérletekkel a tudósok előre feltérképezhetik, milyen mutációk tehetik veszélyesebbé a vírusokat, és hogyan terjedhetnek emberről emberre. Ennek ellenére a laborokban szigorú óvintézkedéseket alkalmaznak – ilyen a sterilizálás, a légszűrés és a speciális védőöltözet –, hogy minimalizálják a járványveszélyt. A szakmai óvatosság éppoly fontos, mint a kutatások folytatása, hiszen ezek elengedhetetlenek ahhoz, hogy idejében felismerjük, mikor válhat egy vírus komoly veszéllyé az emberre.

Jelenleg a madárinfluenza (H5N1) példája mutatja meg, milyen jelentőséggel bírnak ezek a vizsgálatok: a vírus főként madarakat fertőzött eddig, ám már előfordult emberi fertőzés is, és egy esetleges mutáció végzetes járványt okozhatna. A laboratóriumi vizsgálatok többek között arra is rámutattak, mely tulajdonságokat kell figyelni a jelenlegi járvány során is, illetve hogy a vírus milyen módokon válhat a jövőben még veszélyesebbé.


Korlátozások és félreértések

A funkciónyeréses kutatások nélkülözhetetlenek a biológiában, mégis, amikor veszélyes kórokozókat vizsgálnak, gyakran felvetődik a szigorítás igénye. Mindazonáltal ezeket a kutatásokat már jelenleg is többlépcsős biztonsági rendszerek és nemzeti szabályozás felügyeli, így a tényleges kockázat igen alacsony.

A szabályozást lehet tovább finomítani, ám a teljes tiltásuk inkább lassítaná a fejlődést az orvoslásban és a mezőgazdaságban egyaránt. Összességében tehát ahelyett, hogy elriadnánk a funkciónyerés fogalmától, célszerű pontosan kijelölni, mely kutatási területek igényelnek fokozott óvatosságot, és hogyan lehet továbbfejleszteni a jelenlegi ellenőrzési rendszert.

2025, adminboss, www.livescience.com alapján


Legfrissebb posztok

Az MI-vel tarol a Pixel 10 – Tényleg ennyit tud?

MA 17:26

Az MI-vel tarol a Pixel 10 – Tényleg ennyit tud?

A Google Pixel 10 Pro MI-újdonságait próbálva úgy tűnik, végre tényleg használhatóvá váltak ezek a fejlesztések – legalábbis, amikor éppen működnek. Az élő fordítás például zseniális, amíg teljesen...

Három fontos dolog, amit kibertámadáskor rögtön tudni akarsz

MA 17:02

Három fontos dolog, amit kibertámadáskor rögtön tudni akarsz

Amikor egy kibertámadás éri a céget, minden másodperc számít: lefagynak a rendszerek, elérhetetlenné válnak a fájlok, és pánikszerűen érkeznek a hívások. Ilyenkor leginkább az segít, ha három kulcsfontosságú...

A bél rejtett titka: az elhízás igazi gyújtózsinórja

MA 16:50

A bél rejtett titka: az elhízás igazi gyújtózsinórja

💬 Kanadai kutatók egy eddig ismeretlen módszert találtak arra, hogyan javítható a vércukorszint és csökkenthető a májkárosodás: a bélbaktériumok egy rejtett melléktermékét kell egyszerűen csapdába ejteni, még mielőtt problémát...

A Jangce titkos lakói: veszélyben a folyó élővilága

MA 16:26

A Jangce titkos lakói: veszélyben a folyó élővilága

Az elmúlt években a tudósok folyamatosan küzdenek azért, hogy megmentsék a kihalás szélére sodródott állatfajokat Kína leghosszabb folyójában, a Jangcében. Wuhanban, a Hidrobiológiai Intézet hatalmas medencéjében szürke, elegáns...

Szebbet teremt az MI, vagy csak jobban megtéveszt minket az esztétikai Turing-teszt

MA 16:02

Szebbet teremt az MI, vagy csak jobban megtéveszt minket az esztétikai Turing-teszt

A legújabb Guess reklámban egy feltűnően gyönyörű nő vonja magára a figyelmet – csakhogy nem létezik. Az apró betűs rész árulja el: a modell teljes egészében mesterséges intelligencia...

Az óriási Starship végre nem robbant fel – Siker a 10. teszt után!

MA 14:52

Az óriási Starship végre nem robbant fel – Siker a 10. teszt után!

A 123 méter magas, személyzet nélküli Starship rakéta új korszakot nyitott a világűrben, miután végre túlélte története eddigi leglátványosabb tesztjét. A rakéta kedden 19:30-kor szállt fel a texasi...

Az MI-cégek megütötték a bokájukat: 540 milliárd forintos bírság a szerzőknek

MA 14:26

Az MI-cégek megütötték a bokájukat: 540 milliárd forintos bírság a szerzőknek

Az Anthropic nevű MI-startup történelmi jelentőségű, 1,5 milliárd dolláros, azaz körülbelül 540 milliárd forintos kártérítést fizet ki könyvszerzőknek és kiadóknak egy szerzői jogi per lezárásaként. Ez az eddigi...

Újabb WhatsApp-botrány, tényleg egyfajta kultusz a Meta

MA 14:02

Újabb WhatsApp-botrány, tényleg egyfajta kultusz a Meta

🔎 Komoly kockázatok a felhasználók adatainál A WhatsAppot havonta 3 milliárd ember használja, a Meta pedig óriási reklámkampányban igyekszik mindenkit biztosítani arról, hogy az üzeneteid valóban titkosak, senki –...

Az olvasószemüveget egy szemcsepp válthatja le?

MA 13:51

Az olvasószemüveget egy szemcsepp válthatja le?

Egy új, forradalmi szemcsepp kínálhat megoldást azok számára, akik nehezen látnak közelre, vagyis öregszeműek (presbiópia esetén). A Buenos Aires-i Presbiópia Kutatóközpontban Dr. Jorge Benozzi és lánya, Dr. Giovanna...