Funkciónyeréses kutatások: Halálos veszély vagy az emberiség jövője?

Funkciónyeréses kutatások: Halálos veszély vagy az emberiség jövője?
A funkciónyeréses, vagyis gain-of-function vizsgálatok az utóbbi években kiemelt figyelmet kaptak, különösen a vírusokkal kapcsolatos aggodalmak miatt. Fontos kiemelni, hogy ezek a kísérletek messze nem csupán fertőző betegségek kutatását szolgálják, hanem a modern biológia egyik alappillérét jelentik – a gyógyászatban, a növénynemesítésben és a technológiai fejlődésben egyaránt.

Mit jelent a funkciónyerés?

A kutatók élő szervezeteket módosítanak, hogy azok új képességekre tegyenek szert, vagy elveszítsenek bizonyos tulajdonságokat. Ez lehetőséget ad az élet működésének mélyebb megértésére. Például immunsejtek programozásával olyan fehérjéket hoznak létre, amelyek kifejezetten a daganatos sejteket támadják (kiméra antigén receptorok). Többek között az 1980-as évek kísérletei alapozták meg a modern immunterápiát, amely ma emberek ezreinek nyújt segítséget – akkoriban senki sem sejtette, mennyire forradalmi eljárás születik éppen.

Hasonló módszerekkel fejlesztenek szárazsággal, áradással vagy vitaminhiánnyal szemben ellenálló növényeket is: a génmódosításnak köszönhetően a rizs, búza vagy kukorica ma már olyan helyeken is megél, ahol ez korábban elképzelhetetlen volt.

Orvosi áttörések a laboratóriumból

A funkciónyeréses kísérletek mára beépültek az élettudományok mindennapjaiba, és jelentőségük sokszor csak évtizedek múltán válik nyilvánvalóvá. Fleming penicillin-felfedező kísérlete legendás példa, de a valódi áttörést az jelentette, amikor angol kutatók tovább javították a Penicillium penicillin termelőképességét: a megfelelő táptalajjal a gomba megsokszorozta a hatóanyag mennyiségét, és így indult világhódító útjára az antibiotikum.

Az antibiotikumok hatékonyságának növeléséhez, a rezisztens baktériumok és új gyógyszerek kifejlesztéséhez is nélkülözhetetlenek a funkciónyeréses vizsgálatok. Hasonló módszereket alkalmaznak a vírusok ellen is: ma már léteznek laboratóriumban módosított vírusok, amelyek közvetlenül támadják és pusztítják a rákos sejteket, illetve az adenovírus módosításával készült a COVID–19 elleni oltóanyag egyik típusa. Többek között az influenza elleni vakcinák is úgy készülnek, hogy a vírust alacsonyabb hőmérséklethez szoktatják, így elveszíti a képességét, hogy az emberi tüdőben szaporodjon, és így válik biztonságosan alkalmazható oltóanyaggá.

Természet és labor: a vírusok maguk is „funkciónyerők”

A vírusok a természetben is folyamatosan mutálódnak – minden szaporodás során előfordulhatnak hibák, amelyek néha új, veszélyes képességeket eredményeznek. Ezek a spontán mutációk többnyire csökkentik, de néha növelik a vírus terjedési vagy fertőzési képességét, így egyes variánsok idővel uralkodóvá válhatnak egy populációban.

Laboratóriumi funkciónyeréses kísérletekkel a tudósok előre feltérképezhetik, milyen mutációk tehetik veszélyesebbé a vírusokat, és hogyan terjedhetnek emberről emberre. Ennek ellenére a laborokban szigorú óvintézkedéseket alkalmaznak – ilyen a sterilizálás, a légszűrés és a speciális védőöltözet –, hogy minimalizálják a járványveszélyt. A szakmai óvatosság éppoly fontos, mint a kutatások folytatása, hiszen ezek elengedhetetlenek ahhoz, hogy idejében felismerjük, mikor válhat egy vírus komoly veszéllyé az emberre.

Jelenleg a madárinfluenza (H5N1) példája mutatja meg, milyen jelentőséggel bírnak ezek a vizsgálatok: a vírus főként madarakat fertőzött eddig, ám már előfordult emberi fertőzés is, és egy esetleges mutáció végzetes járványt okozhatna. A laboratóriumi vizsgálatok többek között arra is rámutattak, mely tulajdonságokat kell figyelni a jelenlegi járvány során is, illetve hogy a vírus milyen módokon válhat a jövőben még veszélyesebbé.


Korlátozások és félreértések

A funkciónyeréses kutatások nélkülözhetetlenek a biológiában, mégis, amikor veszélyes kórokozókat vizsgálnak, gyakran felvetődik a szigorítás igénye. Mindazonáltal ezeket a kutatásokat már jelenleg is többlépcsős biztonsági rendszerek és nemzeti szabályozás felügyeli, így a tényleges kockázat igen alacsony.

A szabályozást lehet tovább finomítani, ám a teljes tiltásuk inkább lassítaná a fejlődést az orvoslásban és a mezőgazdaságban egyaránt. Összességében tehát ahelyett, hogy elriadnánk a funkciónyerés fogalmától, célszerű pontosan kijelölni, mely kutatási területek igényelnek fokozott óvatosságot, és hogyan lehet továbbfejleszteni a jelenlegi ellenőrzési rendszert.

2025, adminboss, www.livescience.com alapján


Legfrissebb posztok

Terjed Az MI-látszatjáték: a dolgozók színlelik a használatot

szerda 18:51

Terjed Az MI-látszatjáték: a dolgozók színlelik a használatot

🤔 Állásban vagy az Egyesült Államokban? Nos, akkor biztosan mindenki azt hiszi, hogy az MI a te legjobb haverod! Nagy eséllyel a főnököd is elvárja, hogy használj valamilyen mesterséges...

Lebuktak a fosszilis óriások: Jogi csapda zárul a szennyezőkön!

MA 12:51

Lebuktak a fosszilis óriások: Jogi csapda zárul a szennyezőkön!

A világ legmagasabb bíróságának történelmi jelentőségű döntése fordulópontot jelenthet a fosszilis energiát használó vállalatok működése szempontjából. Az ENSZ Nemzetközi Bírósága első ízben nyilvánított véleményt a klímaváltozás jogi kérdéseiről,...

Az új Google Web Guide: Rendrakás kereséskor MI-vel

MA 12:25

Az új Google Web Guide: Rendrakás kereséskor MI-vel

Nem hagyható figyelmen kívül, hogy a Google most már nemcsak MI-áttekintések (AI Overviews) és MI-mód (AI Mode) néven szervez információt, hanem hamarosan bemutatja a Web Guide-ot is, amely...

A kvantumfizika teljesen átírhatja a titkosítást

MA 12:01

A kvantumfizika teljesen átírhatja a titkosítást

🔑 A modern titkosítás szinte minden formája egy közös elvre épül: bizonyos matematikai problémák annyira nehezek, hogy megfejtésük ma szinte lehetetlen. Ezek a nehéz problémák – például a nagy...

Az égbolt szórja ránk más csillagok köveit?

MA 11:51

Az égbolt szórja ránk más csillagok köveit?

Évezredek óta figyeljük a hullócsillagokat, és próbáljuk megfejteni, honnan is származnak ezek a fénylő égi vándorok. Az utóbbi évek felfedezései alapján azonban egyre valószínűbb, hogy nemcsak a Naprendszer...

Az új GPT-5: Erősebb, okosabb, furcsább MI érkezik

MA 11:25

Az új GPT-5: Erősebb, okosabb, furcsább MI érkezik

Nagy izgalom övezi az OpenAI új fejlesztését: a GPT-5 már augusztusban, vagyis 2024 augusztusában is megérkezhet. Sam Altman, az OpenAI vezérigazgatója már korábban ígéretet tett arra, hogy minden...

Az SLS rakéta jövője: olcsóbb felső fokozat lehet a megoldás?

MA 11:01

Az SLS rakéta jövője: olcsóbb felső fokozat lehet a megoldás?

Az amerikai Kongresszus egyértelműen ellenzi, hogy a Trump-kormány leállítsa a NASA Space Launch System (SLS) nevű hatalmas rakétáját, amellyel az űrhivatal ismét űrhajósokat küldene a Holdra. Jelenleg mindkét...

Elon Musk és a Tesla: robotaxi-csalafintaság Kaliforniában?

MA 10:53

Elon Musk és a Tesla: robotaxi-csalafintaság Kaliforniában?

🚗 Elon Musk legutóbbi negyedéves eredménybeszámolóján bejelentette, hogy a Tesla robotaxi szolgáltatását szeretné kiterjeszteni a San Francisco-öböl térségére, valamint más amerikai piacokra is. Fontos kiemelni, hogy a kaliforniai hatóságok...

Az egész bolygó egy időre leállt a Starlink hibája miatt

MA 10:26

Az egész bolygó egy időre leállt a Starlink hibája miatt

Elon Musk műholdas internetszolgáltatása, a Starlink komoly globális kimaradást szenvedett el, ezrek maradtak internet nélkül világszerte. A problémák szerda este nyolc óra körül kezdődtek, amikor több bejelentés érkezett...