Motivációs és identitásbeli különbségek
Az egyetemi startup-alapítók (USE-k) többnyire professzorok, kutatók vagy diákok, akik kutatási eredményeikre építik fel vállalkozásaikat. Ezzel szemben a vállalati startuposok (CSE-k) olyan szakemberek, akik korábbi munkahelyükről lépnek ki, és ott szerzett tapasztalataikat igyekeznek piaci sikerre váltani. A két csoport motivációi között jelentős különbség van: míg a USE-k főként intellektuális kihívásokat keresnek, és az akadémiai elismerés hajtja őket, addig a CSE-k inkább a piaci siker, a függetlenség és a rugalmas életstílus miatt alapítanak céget. Ez jól szemlélteti, hogy a USE-k nem vágynak annyira a cégvezető szabadságára, hiszen az egyetemi pálya eleve nagy önállóságot biztosít.
Kultúra, tudás és piaci készség
A kulturális különbségek szintén meghatározzák, milyen vállalkozást építenek az alapítók. Az egyetemi alapítók közösségi, társadalmi hatást keresnek, fontos számukra, hogy értéket teremtsenek a társadalomban, míg a céges hátterű alapítók főként versenyelőnyre és üzleti sikerre törekszenek. A USE-k ugyan világszínvonalú tudományos háttérrel rendelkeznek, de hiányzik belőlük a piaci tudás és az alkalmazkodóképesség: tudásuk főként szakkönyvekből, publikációkból származik, ami sokszor nem, vagy csak szűk körben alkalmazható. Ezzel szemben a CSE-k gyakorlati üzleti ismeretekkel, piaci kapcsolatokkal és rugalmas gondolkodással bírnak, amelyek könnyen átültethetők más szektorokba is.
Az akadémiai szerepből a vállalkozói szerepbe lépés akadályai
Az átállást nehezíti, hogy a USE-k számára nehéz átlépni az akadémiai szerepkörből a nyereségorientált vállalkozói szerepbe, ami gyakran pszichológiai akadályokat is jelent. Ráadásul szívesebben foglalkoznak műszaki kérdésekkel, mint menedzsmenttel vagy ügyfélkapcsolattal, emiatt vállalkozásaikban könnyen kialakulhat a hatalmi egyensúlyhiány.
Mi hozhat áttörést az egyetemi startupoknál?
Összefoglalva, az egyetemi alapítók számos hátránnyal indulnak a piacon, főként az ügyféligények felmérésében és a piaci alkalmazkodásban. Ezek a hátrányok azonban áthidalhatók: megfelelő mentorálással, szakmai hálózatokkal, inkubátorokkal, valamint a lean startup szemlélet elsajátításával az egyetemi vállalkozók is piacképesebbé válhatnak. Az igényfelmérés nem rakétatudomány – csak nyitottság, tanulás és támogatás szükséges hozzá.
