Elveszett civilizációk nyomában, galaxisok rádiójeleit kutatva

Elveszett civilizációk nyomában, galaxisok rádiójeleit kutatva
Az évtizedek óta zajló, földönkívüli intelligenciák keresése (SETI) során a kutatók rádióadások után kutatnak a Tejútrendszerben és azon túl is. Az első jelentős próbálkozás, az Ozma projekt 1960-ban indult, de napjainkig a legnagyobb szabású kezdeményezés a 2016 januárjában útjára indított Breakthrough Listen program, amely rádióhullámokon és látható fényben igyekszik mesterséges adások nyomait felfedezni. A projekt mind a Green Bank, mind a Parkes rádióteleszkópok, valamint az Automata Bolygókereső (Automated Planet Finder) távcső megfigyeléseire támaszkodik.

Rádiófényesség és lehetséges MI civilizációk

A Breakthrough Listen egyik vezető kutatója, Brian C. Lacki friss tanulmányában azt vizsgálja, vajon azokban a galaxisokban, amelyek kiemelkedően fényesek rádiósugárzásban, rejtőzhetnek-e fejlett civilizációk egész populációi. Ennek hátterében az a feltételezés áll, hogy ha egy galaxisban több fejlett, rádióadó technológiát használó civilizáció él, akkor azok összesített adása mesterséges „rádiógalaxist” eredményezhet.

Külön figyelmet érdemel, hogy Lacki tanulmánya nemcsak egyedi csillagkörüli civilizációk, hanem egész galaxisokra kiterjedő MI társadalmak, úgynevezett metaszociéták rádiójeleinek keresésére koncentrál. Ez a megközelítés a Fermi-paradoxon egyik lehetséges megfejtésére, a „Von Neumann-szondák” elméletére támaszkodik, miszerint a fejlett civilizációk önreprodukáló űrszondák segítségével népesíthetik be a galaxisokat.

Természetes és mesterséges rádiójelek

Nem szabad elfelejteni, hogy a galaxisok természetes rádiójelei, köztük saját Tejútrendszerünk központjában található Sagittarius A* szupermasszív fekete lyuka, hasonlóan erős jeleket produkálnak, mint amelyeket MI civilizációk rádióadásaiból várnánk. A 70-es években a kutatók jöttek rá, hogy ezek a nagyenergiájú rádióforrások gyakran aktív galaxismagokhoz (AGN) köthetők, ahol a galaxis magja rövid időre a galaxis összes csillagánál is fényesebb lehet.

Holott első ránézésre lehetetlen megkülönböztetni a természetes és mesterséges rádióemissziókat, Lacki szerint ha egy galaxisban sok rádióadó MI civilizáció él egymás mellett, azok adásai összeadódnak, és vagy kollektív, észrevehetőbb rádiófényességet eredményeznek, vagy eloszlanak annyira, hogy nehezen detektálhatóak egyenként. A legfontosabb tehát a kollektív hatás: mekkora rádiófényesség az, amely már túlmutat a természetes galaxishatárokon.

Modellek és számítások

Lacki matematikai modelleket használt annak meghatározására, hogy hány MI civilizációval rendelkező „rádiógalaxis” lehet a világegyetemben. Ezek a modellek számításba vették, hogy milyen társadalmakról – elterjedtek vagy elkülönültek – beszélünk, milyen rádiófrekvenciákon adnak, mennyire fényesek sugárzásaik, és mekkora terjedelmű galaxisokról van szó. E modellek alapján az derült ki, hogy egy, a galaxist uraló (Kardashev III. szintű) civilizáció rádióadásának előfordulási esélye elképesztően alacsony: 10^17 csillagra jut egy ilyen, és egymillió nagy galaxisból is csak egy lehet ezen a fejlettségi szinten.

Az adatok alapján megállapítható: még ha minden galaxisban lenne is bizonyos mértékű mesterséges rádiósugárzás, a jelenlegi fényességmérések nem támasztanak alá ilyen mértékű MI jelenlétet. A napjainkban ismert galaxisok közül mindössze minden 100 ezredik lehet olyan, amelyben valóban egy egész galaxist lefedő rádióadó civilizáció rejtőzik; míg minden századik nagy galaxisban lehet olyan MI társadalom, amely a galaxis összfényességének kb. 1/300-ad részét sugározza rádióban (ez Kardashev 2,75-nek felel meg).


Rádiófény és MI nyomok a kozmoszban

Az MI civilizációk keresése rádiófényes galaxisokban párhuzamba állítható a Dyson-gömbök utáni kutatással, ahol a túlzott infravörös sugárzás lehetne kulcsnyom; a kihívás azonban ugyanaz: vajon természetes vagy mesterséges az adott jel? Lacki szerint ezért érdemes összevontan vizsgálni az összes rádiófényes galaxist, és azok fényességeloszlása alapján meghatározni, hányban lehet túlzott (vagy mesterséges eredetű) aktivitás.

Emellett célszerű lehet kitüntetett közeli galaxisokat célozni a megfigyelésekkel, és minél több frekvencián, a lehető legérzékenyebben keresni a gyanús rádiójeleket. Külön figyelmet érdemel az a törekvés is, hogy a puszta rádiófrekvenciák mellett más hullámhosszakon – például röntgensugárzásban, gammasugárzásban – is keressék a technológiai társadalmak esetleges nyomait. Lacki hangsúlyozza, hogy ez lehet a jövő SETI-vizsgálatainak új iránya.

Összegzés

A fentiek fényében a jelenlegi rádiócsillagászati vizsgálatok szerint rendkívül alacsony a valószínűsége annak, hogy a világegyetem galaxisainak jelentős hányadában rejtőznének teljes galaxist átfogó, mesterséges rádióadásokkal működő MI civilizációk. Azonban a kutatást ebben az irányban is folytatni kell: minden újabb, egyre érzékenyebb megfigyeléssel közelebb kerülhetünk ahhoz, hogy egyszer talán választ kapjunk a kérdésre: valóban egyedül vagyunk a világegyetemben?

2025, adminboss, phys.org alapján


Legfrissebb posztok

Kína klímavállalása, most tényleg érdemes figyelni
péntek 00:00

Kína klímavállalása, most tényleg érdemes figyelni

🌍 Különösen fontos hangsúlyozni, hogy amikor Kína klímacélokat tűz ki, arra a világnak érdemes odafigyelnie. A pekingi vezetés ugyanis általában csak olyasmit ígér meg, amit valóban szándékában áll teljesíteni,...

MA 23:30

Az MI-vezérelt műholdas net mostantól mindenhol elérhető

A T-Mobile T-Satellite szolgáltatása, amely a Starlink műholdakat használja, már nemcsak SMS-ekhez működik, hanem több alkalmazást is támogat. Mostantól például az AllTrails, az AccuWeather, az X (korábban Twitter),...

Új felfedezések az Enceladuson, lehet ott élet a Szaturnusz holdján
MA 23:02

Új felfedezések az Enceladuson, lehet ott élet a Szaturnusz holdján

🚀 A Szaturnusz jeges holdja, az Enceladus ismét felkeltette a tudósok figyelmét, köszönhetően a Cassini űrszonda adatainak friss elemzéséhez. A felszín alatt rejtőző óceánból feltörő jégszemcsékben szokatlanul összetett szerves...

MA 22:58

Az MI tuning új korszaka: bárki finomhangolhatja a gépi tanulást

A Thinking Machines Lab, amelyet az OpenAI egykori vezéralakjai, köztük Mira Murati alapítottak, első termékével robban be az MI világába. Az újdonság neve Tinker, és célja, hogy kutatók,...

Az OpenShift AI-t bárki feltörheti: komoly hiba veszélyeztet
MA 22:01

Az OpenShift AI-t bárki feltörheti: komoly hiba veszélyeztet

⚠ A Red Hat OpenShift AI szolgáltatásában súlyos, 9,9-es veszélyességű sebezhetőséget fedeztek fel, amely lehetőséget ad távoli támadóknak arra, hogy minimális jogosultsággal is átvegyék az egész platform irányítását. Ez...

Az MI-sokkoló: A robotok még nem vették el a munkádat
MA 21:59

Az MI-sokkoló: A robotok még nem vették el a munkádat

🤖 A Yale Egyetem közgazdászai alaposan megvizsgálták, mi történt az amerikai munkaerőpiacon azóta, hogy 2022 novemberében megjelent a ChatGPT és a többi generatív MI-rendszer. Megnyugtató következtetésük szerint az MI-forradalom...

Az Apple elengedi a könnyebb Vision Pro-t, jönnek az okosszemüvegek
MA 21:30

Az Apple elengedi a könnyebb Vision Pro-t, jönnek az okosszemüvegek

Az Apple jelentősen felgyorsította az okosszemüvegek fejlesztését, miközben félretette a régóta tervezett, könnyebb Vision Pro headset elkészítését. A cég legalább kétféle szemüvegen dolgozik: az egyik egy kijelző nélküli...

Már most olcsóbban vehetünk robotporszívót, méghozzá jelentős kedvezménnyel
MA 21:02

Már most olcsóbban vehetünk robotporszívót, méghozzá jelentős kedvezménnyel

Az őszi nagy vásárlási láz még el sem kezdődött, de a robotporszívók piacán már most komoly akciókba futhat bele az, aki előre gondolkodik. Idén az olyan ismert gyártók,...

MA 21:01

A szaturnuszi hold izgalmas titka: újabb jelek az élet lehetőségére

Enceladus, a Szaturnusz hatodik legnagyobb holdja ismét a tudományos érdeklődés középpontjába került. A Cassini űrszonda (Cassini) 2017-ben befejeződött küldetése során fedezte fel, hogy a hold déli pólusán hatalmas...