Félrevezető elnevezés: Miért nem „intelligens” az AI?
„Az elnevezés helytelen. Nem mesterséges intelligencia. Nem intelligencia. Az intelligencia tudatosságot feltételez” – jelenti ki Penrose az interjú kezdetén. Véleménye szerint a jelenlegi AI-rendszerek, bármilyen lenyűgözőek is, csupán számításokat végeznek, de nem értik, mit csinálnak.
A tudós szerint ezért helyesebb lenne például az „AC” – mesterséges okosság (artificial cleverness) kifejezést használni. Ahogyan fogalmaz: „Láthatod a különbséget bizonyos mértékig a matematikát tanuló gyerekeknél is. Néhányan értik, amit csinálnak, mások csak okosak. Ügyesen ismételni tudják, amit tanultak, nagyon jól számolnak, de nem feltétlenül értik, mit csinálnak.”
A Gödel-tétel és a megértés természete
Penrose érvelésének központjában a matematikai logika egyik alaptétele, a Gödel-tétel áll. Mint kifejti, a tétel azt bizonyítja, hogy léteznek olyan matematikai igazságok, amelyek nem vezethetők le formális szabályrendszerekből, mégis megérthetők az emberi elme számára.
„A Gödel-tétel lényege számomra az, hogyan lehet túllépni a szabályokon, és ezt a megértés révén teszed. Megérted őket, megérted, miért igazak. Nem csak használod a szabályokat, hanem megérted, miért ad a szabályok használata csak igazságokat” – magyarázza Penrose.
Ez a fajta megértés nem pusztán kiszámítás vagy szabálykövetés. „A ‘miért igazak’ megértése azt jelenti, hogy megérted őket. Mit jelent a megértés? Azt, hogy tudatában vagy. A lényeg, hogy a tudatosság teszi lehetővé, hogy túllépj a szabályokon.”
A tétel lényege a következő:
Bármely konzisztens (ellentmondásmentes) formális axiómarendszer, amely elég erős ahhoz, hogy tartalmazza az aritmetika alapjait, szükségszerűen tartalmaz olyan állításokat, amelyek a rendszeren belül sem bizonyíthatók, sem cáfolhatók. Más szóval, léteznek olyan igaz matematikai állítások, amelyek nem vezethetők le az axiómarendszerből.
Nem-kiszámítható fizika és a tudatosság
Penrose egyik legérdekesebb állítása, hogy a tudatosság olyan fizikai folyamatokon alapul, amelyek alapvetően nem-kiszámíthatóak – azaz nem modellezhetők algoritmikusan.
„Amit állítok a Gödel-tételből, ez a szál, ami szerintem elveszett: a tudatos gondolkodásban részt vevő fizikának nem-kiszámítható fizikának kell lennie” – hangsúlyozza.
A matematikus szerint az emberek azért tévesztik ezt szem elől, mert a számítógépek rendkívüli teljesítménye elhomályosítja a lényeget. „A számítógépek olyan erőssé váltak, hogy az emberek elvesztették a fonalat azzal kapcsolatban, mit is csinálnak. Pedig csak számolnak.”
Kvantumvilág: Túl a kiszámíthatóság határain
Hol kereshetjük ezt a nem-kiszámítható fizikát? Penrose a kvantummechanikában látja a választ. Különösen a hullámfüggvény összeomlásának rejtélyes jelenségét emeli ki.
„A kvantummechanika alapvetően hiányos. Sőt, bizonyos értelemben hibásnak is nevezném, mert azt feltételezi, hogy a kvantum-szuperpozíciók minden szinten fennmaradnak” – mondja, utalva saját elméleteire, amelyek szerint a makroszkopikus szinten a kvantumhatások feloldódnak, de ez a folyamat nem írható le tisztán algoritmusokkal.
Penrose élesen megkülönbözteti a „klasszikus valóságot” és a „kvantumvalóságot”. Az előbbi megismerhető, az utóbbi csak megerősíthető, és különös, visszaható oksági kapcsolatokat mutat, amelyek ellentmondanak hétköznapi valóságfogalmunknak.
Az AI jövője: Túljuthatunk-e a számítógépeken?
Amikor az AI jövőjéről kérdezik, Penrose nem zárja ki teljesen a mesterséges tudatosság lehetőségét, de határozottan állítja, hogy az nem a jelenlegi számítógépes megközelítéssel fog megvalósulni.
„Nem hiszem, hogy valaha is tudatossá válnának a számítógépek a szó jelenlegi értelmében” – jelenti ki. Ugyanakkor elképzelhetőnek tartja, hogy egy napon megértjük, mi alkotja a tudatosságot, és létrehozunk valamilyen eszközt – nem számítógépet, hanem valami mást –, ami kihasználja a nem-kiszámítható fizikát.
A Nobel-díjas tudós szkeptikus a jelenlegi AI-fejlesztések irányelveivel kapcsolatban is. Amikor a 2024-es Nobel-díjakról kérdezik, amelyek az AI kutatóit díjazták, Penrose kételyeit fejezi ki, hogy ezek a munkák valódi elméleti áttörést jelentenek-e, vagy inkább csak technológiai előrelépéseket.
Zárszó: Megértés a számításokon túl
Penrose üzenete egyértelmű: bármennyire is fejlődik a gépi tanulás és az AI, a valódi intelligencia több mint gyors számítás és mintafelismerés. A tudatosság és a megértés olyan tulajdonságok, amelyek túlmutatnak a kiszámíthatóság határain.
„Az emberek annyira el vannak bűvölve attól, hogy a számítógépek ilyen erőssé váltak… Azt gondolják, megtaláltuk a választ, egyszerűen csak számítógépek kellenek. Én azt mondom, nem, nem ez a válasz. Valami sokkal mélyebb rejlik az intelligencia mögött” – foglalja össze gondolatait Penrose.
Ez a filozófiai és tudományos kihívás sok kérdést vet fel az AI fejlesztésének jövőjével kapcsolatban, és arra kényszerít bennünket, hogy újragondoljuk, mit is értünk valójában „intelligencia” alatt.
További részletek itt. (Link a weboldalra)
