Rakétakatasztrófák és visszatérés: Firefly Alpha pórul jár
Nagy port kavart, hogy a texasi Firefly Aerospace újabb tesztje során egy Alpha rakéta látványos tűzgolyóvá vált. Szerencsére sérülés nem történt, a dolgozók betartották a biztonsági protokollokat. A felrobbant rakéta Vandenbergbe készült, hogy Lockheed Martin megbízásából egy kisebb műholdat állítson pályára, ám ez már nem valósul meg. A rakéta képes lett volna 1 tonnát juttatni alacsony Föld körüli pályára, a most megsemmisült példány pedig a hetedik Alpha lett volna. Ez lett volna a rakéta visszatérése is, miután áprilisban a második fokozat motorhibája miatt nem érte el a kívánt pályát.
Álom: európai mini Starship, de lassan érkezik
Az Európai Űrügynökség (ESA) és az olasz Avio óriási elhatározással vágnak bele egy új, újrafelhasználható felső fokozat tervezésébe. A szerződés 40 millió eurót, azaz 20 milliárd forintot ér. A cél egy olyan technológiai demonstrátor, amely képes visszatérni a Földre és újraindulni. Ettől függetlenül gyors eredményre nem lehet számítani, mivel maga a szerződés is csupán egy előzetes terv elkészítésére szól két év alatt. Az Ariane–6 rakéta példája is mutatja, hogy akár 8 év is eltelhet a koncepciótól az első indításig.
Japán-bérlet a Rocket Labtől
A japán Synspective 10 új Electron rakétás fellövést kötött le a Rocket Labnél, hogy radarműholdjai pályára kerülhessenek. A 2024 júniusi, szintén 10 rakétás szerződéssel így már 20 garantált indításuk lesz 2027-ig. A Synspective a Rocket Lab legnagyobb ügyfelévé vált, hat repülésen már túl van, és további 21 vár rá. Céljuk, hogy 2030-ra 30 műholddal építsenek ki radarműholdas hálózatot – így az Electron még évekig biztos repül.
Német gigaűr-befektetés: védelmi célok, kis rakéták előnyben
Boris Pistorius német védelmi miniszter bejelentette: 2030-ig 35 milliárd eurót, azaz több mint 17 600 milliárd forintot fektetnek űrvédelmi fejlesztésekbe. Ebből öt fő terület profitál: adatbiztonság, űrszituáció-elemzés, több műholdrendszer, biztonságos és rugalmas rakétaindítások, valamint saját műholdirányítási központ. Bár a nehéz rakéták maradnak az Ariane–6 kezében, a Rocket Factory Augsburg, az Isar Aerospace és a HyImpulse kisebb űripari vállalatok mindenképpen előnyt élveznek.
A Blue Origin új tervei: több New Shepard, heti utak?
A Blue Origin három vadonatúj New Shepard szuborbitális rendszert tervez, a mostaniak pedig 2027-re visszavonulnak. Jövőre már bemutathatják az első frissített járművet, amely fejlettebb hajtóműveket kap, és akár heti indításokra is képes lehet. A jelenlegi nyugat-texasi bázis három járművet tud kiszolgálni, de a cég külföldi helyszínben is gondolkodik – keresnek olyan partnert is, aki befektet a projektbe.
Koreai önállóság: Nuri rakéta újraindul
A koreai űrügynökség készen áll a következő Nuri rakéták indítására, az indítási ablak november 28-án nyílik. Fő hasznos teher egy, a sarki fényt és a mágneses teret vizsgáló műhold lesz, plusz kisebb kísérleti hasznos terhek. A 3,3 tonna pályára állítására képes Nuri teljesen koreai fejlesztésű, 2021-es bukása után két sikeres repülése is volt. Most két és fél év után térhet vissza.
Kínai milliárdok a Galactic Energy-hez
A pekingi Galactic Energy rekordszintű, 2,4 milliárd jüan (mintegy 122 milliárd forint, 336 millió dollár) forrást szerzett új, újrahasznosítható folyékony hajtóanyagú Pallas rakéták és a szilárd hajtású Ceres–2 fejlesztéséhez. A Pallas–1 7 tonnát, a Pallas–2 pedig akár 20–58 tonnát is képes lehet Föld körüli pályára juttatni, konstrukciótól függően. Az első Pallas–2 tesztrepülés 2026-ra várható.
Blue Origin második New Glenn startja: nagy a tét
A New Glenn második indításakor a NASA két Mars-kutató műholdja utazik a rakétán, így sorsdöntő a misszió sikere. A Blue Origin terveiben kiemelt szerepet kap a leszállítható első fokozat visszanyerése is: a rakéta első indításának hajtóműhibáit már módosításokkal próbálják orvosolni, többek között a hajtóanyaggazdálkodás és a hajtóművezérlés fejlesztésével. Ha a booster sikeresen landol, az utat nyit a Holdra induló teherszállító fejlesztések előtt.
Starship 11. teszt: az űr-vízión túl
A SpaceX a következő Starship repüléssel az augusztusi, tizedik sikeres tesztet szeretné megismételni október 13-án. A Super Heavy booster a Mexikói-öbölbe tér vissza, a Starship pedig az Indiai-óceán feletti vízre szállást próbálja meg Északnyugat-Ausztrália közelében. A repülés egyik új célkitűzése, hogy az új kerámialapokat és a hővédő rendszert extrém módon teszteljék, illetve egy dinamikus manőver során felismerjék a jövő hajó-visszatéréseinek pályáját. Érdemes kiemelni, hogy a finomhangolás a Starbase közeli visszatérések miatt is fontos lesz.
Űrpolitikai adok-kapok: a Discovery hova kerüljön?
Az amerikai szenátusban nagy harc folyik a Discovery űrsikló helyéért. Mark Kelly egykori űrhajós szenátor több kollégájával azt szeretné elérni, hogy az űrsikló a Smithsonian Intézetnél maradjon, míg texasi republikánus szenátorok a houstoni Space Centerbe vinnék át. Az átszállítás költségeit, a műszaki kockázatokat és a látogatók csökkenését is ellenzik a NASA korábbi űrhajósai. Emiatt egyelőre bizonytalan, hová költözik az amerikai űrtörténelem legendája.
Közelgő indítások
A következő napokban az alábbi Falcon 9 rakétaindításokra lehet számítani:
– Október 3.: Starlink 11-39 (Vandenberg, Kalifornia)
– Október 6.: Starlink 10-59 (Cape Canaveral, Florida)
– Október 8.: Starlink 11-17 (Vandenberg, Kalifornia)
