Miért fordult a szél?
A Huawei Ascend 910C-re épülő CloudMatrix 384 rendszer 384 darab gyorsítót integrál, és brutális, 300 petaflops nyers számítási teljesítményt nyújt BF16-ban. Memóriából összesen 3,6-szor többel, sávszélességből kétszer annyival dolgozik, mint az Nvidia GB200 NVL72 (az Nvidia zászlóshajója), de mindez majdnem négyszeres energiafogyasztással jár. Kínában viszont kevésbé elsődleges az energiahatékonyság, mivel az áram olcsó és bőséges.
Kié lesz a MI-jövő?
A Huawei jövőre már több százezer Ascend 910C csipet akar gyártani, sőt, 2026-ra akár milliós mennyiséggel számol. A saját, CANN nevű MI-utasításkészletük még mindig kezdetlegesebb, mint az Nvidia CUDA platformja, ezért a legtöbb kínai fejlesztő – például a DeepSeek – továbbra is inkább az Nvidiát választja. De a Huawei az egész ökoszisztémáját próbálja saját alapokra helyezni, hogy kevésbé függjön Amerikától.
Egyensúlyozás az MI-háborúban
Az amerikai döntéshozók a teljes exporttilalom és a piaci elárasztás között vacilláltak – végül a vámolt export mellett döntöttek. Így egyszerre maradhat domináns az USA a MI-szoftveres ökoszisztémában, miközben elismerik, hogy a kínai MI-hardver is egyre nagyobb veszélyt jelent. Trump szerint a nyitás védi az amerikai munkahelyeket, miközben az MI-technológiai fölény megmarad. Az Nvidia vezetője megjegyezte, hogy továbbra sem biztos, végül mennyit rendelnek a kínai vevők, hiszen idén 5,5 milliárd dollár (kb. 2 000 milliárd forint) bevételkiesés volt az MI-csipeknél.
