Orbex késik, pénzügyi gondok árnyékában
A párizsi légiszalonon az Orbex vezérigazgatója, Miguel Bello Mora bejelentette, hogy Prime rakétájuk első skóciai indítására legkorábban jövőre kerülhet sor. A csúszást részben az okozza, hogy a SaxaVord űrkikötő infrastruktúrája lassan bővül, emellett az üzemeltetés is szűk keresztmetszetbe ütközött. Az igazi probléma azonban, hogy tíz év alatt alig tudtak kézzelfogható eredményt felmutatni, ami csak tovább növeli a kétkedők számát. A cég friss tájékoztatása szerint a brit kormánynak jelezték: négy év alatt további 120 millió fontot (kb. 55 milliárd forintot) kellene begyűjteniük magánbefektetőktől, különben elúszik a projekt.
A Themis demonstrátor Svédországba ért
Az ArianeGroup 30 méter magas hordozórakéta-demonstrátora, a Themis, megérkezett Észak-Svédországba, az Esrange Űrközpontba, hogy megkezdje tesztjeit. A program első szakasza üzemanyag-feltöltési próbákból és hajtóműtesztekből áll, később következik majd az első „ugrópróba”; hasonlót tíz éve a SpaceX már végrehajtott a Grasshopperrel. Ha sikerrel járnak, Európa ennek tapasztalataira alapozva készülhet egy újrahasznosítható rakétával, amely a Falcon 9-hez lesz hasonló.
Rocket Lab rekord: két Electron-indítás 48 órán belül
Új-Zélandon a Rocket Lab szinte naponta indít rakétát: a „Szimfónia a csillagokban” (Symphony in the Stars) küldetésük után két napon belül újra indítottak ugyanabból az űrkikötőből, ami új rekord. Ez jól mutatja, mennyit fejlődött a cég. 2025-ben már a tizedik Electron-küldetést is teljesítették, összesen 68 indítésnél tartanak: minden missziójuk sikeres, a tempó pedig csak nő.
A Latitude francia rakétagyártó új üzemet nyit Reims mellett
A Latitude közölte, hogy Reimstől délre, egy egykori AstraZeneca-gyár 25 ezer négyzetméteres területére költözik, ahol évente akár 50 Zephyr rakétát is gyárthatnak majd. Ehhez több mint 50 millió eurót (kb. 19,5 milliárd forintot) fektetnek be. A cél, hogy nagy mennyiségű kisrakétát dobjanak piacra, emellett stratégiai szerződéseket kötöttek az Európai Védelmi Alappal és a francia űrügynökséggel mikrogravitációs kísérletek lebonyolítására.
Japán búcsúzik a H2A rakétától
Vasárnap utolsó útjára indult Japán zászlóshajója, a H2A rakéta a Tanegashima Űrközpontból. 24 év alatt 50 alkalommal indították, ezek közül 49 volt sikeres. Az utolsó küldetés alkalmával a GOSAT-GW környezeti műholdat vitte pályára. A Mitsubishi Heavy Industries és a Japán Űrügynökség által fejlesztett H2A magas költsége miatt kerül kivonásra; helyét a költséghatékonyabb H3 veszi át, hogy felvehessék a versenyt az olcsóbb piaci szereplőkkel.
SpaceX beszáll a Pentagon műholdas hálózatába
Az amerikai kormány új, „pLEO SATCOM” vagy „MILNET” nevű titkosított műholdas hálózat kiépítésébe kezd, amire első körben 277 millió dollárt (kb. 101 milliárd forintot) szánnak. Így összevonnák, majd leállítanák a Space Development Agency saját műholdflottáját. Bár a Pentagon nem nevezi meg, szinte biztos, hogy a Starlink (SpaceX) lesz a gerinc, hiszen a SpaceX a fővállalkozó.
Prometheus hajtómű: kulcs az olcsó űrhöz Európában
Az ArianeGroup elkészült a Prometheus rakétahajtómű többszöri tesztgyújtásával. Az ESA megbízásából fejlesztett hajtómű mintegy 100 tonna tolóerőre képes, mégis jelentősen olcsóbb a korábbiaknál a 3D-nyomtatásnak és a modern gyártástechnológiának köszönhetően. Először a Themis demonstrátorban tesztelik Svédországban, később pedig a MaiaSpace új, kétfokozatú rakétájának fő hajtóműve lesz.
SpaceX tokenek? Veszélyes játék a tőzsdén
A SpaceX továbbra is zárt magáncég, így a nagyközönség nem vásárolhat részvényeket. Most azonban „tokenekkel” próbálják megkerülni ezt: például a Robinhood platformon olyan tokeneket kínálnak, amelyek nem valós tulajdonrészt jelentenek, de a SpaceX értékének változását követik. Az ilyen eszközök jogi besorolása kétséges, és a szakértők szerint növelhetik a piaci kockázatokat, miközben csökkentik az átláthatóságot, tovább nehezítve a felügyeleti hatóságok dolgát.
Houston politikusai átvennék a Discovery űrrepülőgépet – horror áron
Texasi politikusok 85 millió dollárt (kb. 31 milliárd forintot) szeretnének elkölteni arra, hogy a Discovery űrrepülőgép a virginiai Smithsonian Múzeum helyett a houstoni NASA látogatóközpontba kerüljön. Jelenleg csak 5 millió dollár (kb. 1,8 milliárd forint) áll rendelkezésre a szállításra, a többi pénz az új kiállítóteremre menne. A Smithsonian korábbi becslése szerint a költöztetés önmagában akár 200–300 millió dollárt (kb. 72–108 milliárd forintot) is felemészthetne. Mindezt úgy, hogy a NASA-nál sorra vágják meg a tudományos programokat.
New Glenn hamarosan Mars-misszióval indul
A Blue Origin második New Glenn rakétája az ősszel startolhat, a pontos dátum egyelőre szeptember vége és november között várható. Több forrás szerint erre a küldetésre a NASA ESCAPADE (ESCAPADE) nevű misszióját választották: két kis űreszköz indulna a Mars mágneses környezetét vizsgálni. Ezt több további küldetés követi, jövőre pedig akár az első holdraszállási kísérlet is megtörténhet a cég űrkompjával, az Mk1-gyel.
Következő fontos indítások
Július 3: Szojuz 2.1a | Progressz MS-31 | Bajkonur, Kazahsztán | 21:32
Július 8: Falcon 9 | Starlink 10-28 | Cape Canaveral, Florida | 7:48
Július 15: Eris | első tesztrepülés | Bowen Űrkikötő, Ausztrália | 23:30
