Napközeli kutatás: sosem látott részletek
A Solar Orbiter minden korábbinál közelebb jutott a Naphoz, hogy vizsgálhassa a felszínen zajló eseményeket. Több száz esemény adatainak elemzésével, különböző távolságokban, eddig tisztázatlan rejtélyeket sikerült megoldani: pontosítani, hogy mikor és hol indulnak el a nagyenergiájú elektronok. Ennek során kiderült, hogy a részecskék, mire elérik az észlelő műszereket, jelentős késéssel érkezhetnek, mivel a Nap és az űrszonda között kavargó turbulens térben gyakran eltérő irányba szóródnak. Ez a jelenség magyarázhatja, hogy néha órákkal a kitörés után érzékelhető az elektronok megjelenése, nem csupán a késleltetett kibocsátás, hanem a terjedési viszonyok következtében is.
Űrbiztonság a jövőben
A részletes megfigyelések kulcsfontosságú adatbázist eredményeztek, amely nemcsak a kutatók, hanem a műholdak és űrhajósok védelme szempontjából is értékes. A 2020-ban indított Solar Orbiter pályája különlegesen közel viszi a Naphoz, így képes kimagasló pontossággal felderíteni az energiadús részecskék forrásait. A következő lépést az ESA 2031-ben induló Vigil küldetése (Vigil mission) jelentheti, amely a veszélyes naptevékenységekről már azelőtt szolgáltat információt, hogy azok a Földről láthatóvá válnának – felkészülési időt biztosítva a védekezéshez.
