Technikai kihívások az űrben
A Google speciális MI-chipeket, úgynevezett Tensor Processing Unitokat (TPU-kat) szerelne a műholdakra. Egy ilyen rendszer a megfelelő pályán akár nyolcszor több áramot termelhet, mint egy földi napelem, ráadásul gyakorlatilag folyamatosan ellátható energiával, így nincs szükség nagy akkumulátorokra. Az űrbéli környezet azonban több kihívást tartogat: az erős sugárzás károsíthatja az elektronikát, de a Google szerint az új TPU-k legalább öt évig bírnák komolyabb meghibásodás nélkül.
Gyors net és pénzügyi matek
Az egymás közti kommunikáció szintén nehézséget okozhat, ugyanis a műholdaknak elképesztően gyors, terabites adatkapcsolatra van szükségük. Ehhez a Google azt tervezi, hogy rendkívül közel, akár néhány kilométeren belül repítsék a műholdakat egymás mellett, ami ráadásul energiát is spórol. Meglepő módon a költségek sem lennének sokkal magasabbak, mint egy földi adatközponté: a cég szerint 2035 körül már gazdaságos lehet az MI „űrbe költöztetése”.
Közeleg az első próba
A Google első lépésként 2027-ig szeretne két kísérleti műholdat pályára állítani egy partnercéggel közösen. Ezek azt vizsgálják majd, hogyan működnek az MI-modelljeik és a TPU-hardver az űrben, valamint hogy az optikai adatkapcsolat milyen jól teljesít a műholdak között. Az MI jövője egyre inkább a csillagok közé tart – és lehet, hogy hamarabb, mint gondolnánk.
