A váratlan vészhelyzet kezelése
Fincke elmondta, hogy a probléma éppen akkor merült fel, amikor társával, Zena Cardmannel űrsétára készültek – ez lett volna Cardman első ilyen küldetése. Orvosi vészhelyzetben bevetették az ISS hordozható ultrahang-készülékét, amely azonnal nagy segítségnek bizonyult. Ugyanakkor kiemelte, hogy a fedélzeten nem találhatók nagyobb diagnosztikai eszközök, például MR-berendezés. Komoly előzetes orvosi szűrés ellenére is adódhatnak váratlan bajok, de fontos, hogy minden űrhajós minden eshetőségre felkészülten induljon.
Tapasztalatok és tanulságok
A japán Jui Kimija méltatta nemzetközi kollégái együttműködését, hangsúlyozva, hogy „bármilyen nehéz helyzetet” meg tudnak oldani, és ez hasznos tapasztalat a jövő emberes küldetéseihez. Cardman hozzátette, hogy a mostani eset nem feltétlenül jelent új képzési igényt az ISS jövőbeli legénysége számára, viszont a Holdra vagy még távolabb indulók eszköztárát fejleszteni kell – szükség lesz diagnosztikai és kezelési lehetőségekre szélesebb körű problémákhoz.
Az űrállomás mint tudományos ugródeszka
Cardman szerint az ISS alapvető szerepet tölt be az űrtudományban: sokszor nem az űrhajósok számítanak majd szakértőnek, hanem a földi kutatók szeme-füle lesznek a laborban. Az ISS kiváló próbaterepe annak, hogyan kell űrbéli tudományos munkát végezni.
