Új arcok az űrben
A parancsnok, Zhang Lu már rutinos asztronauta: két évvel ezelőtt a Shenzhou–15-tel járt a Tiangong (Mennyei Palota) űrállomáson. Két társa most repül először: Wu Fei, a mindössze 32 éves mérnök, Kína eddigi legfiatalabb űrhajósa, valamint Zhang Hongzhang, aki korábban energia- és anyagtudományi kutatóként dolgozott. A legénység mintegy fél évet tölt majd az állomáson, ahol tajcsit gyakorolnak, kertészkednek, sőt még verset is olvasnak – legalábbis ezt ígérte Zhang Lu.
Tudomány, egerek és élet az űrben
A küldetés 27 tudományos kísérletet tartalmaz, köztük anyagtudományi, biotechnológiai és űrorvosi vizsgálatokat. Először kísérleteznek egerekkel: négy, alaposan kiképzett, speciálisan kiválasztott laboratóriumi egér napokat tölt majd az űrállomáson, hogy kiderüljön, miként viselik a súlytalanságot és a bezártságot. Az egerek útjuk végén a Shenzhou–20 fedélzetén térnek majd vissza a Földre.
Kína űrhatalom akar lenni
A kínai űrprogram nemzeti büszkeség, és meghatározó célja, hogy 2030-ra ember lépjen a Hold felszínére. A Tiangong állomás teljesen kínai fejlesztés, mivel az országot biztonsági okokra hivatkozva kizárták a Nemzetközi Űrállomásról. Most első alkalommal két pakisztáni űrhajós képzése is megkezdődik Kínában; közülük egyikük rövid küldetésen vehet majd részt, így először látogathat kínai űrállomást külföldi asztronauta.
