Színt vált-e a világegyetem?
Ezek a WIMP-ek néha maguktól, néha egymással ütközve bomlanának el, közben pedig újabb, már ismert részecskéket hoznának létre. Az ilyen bomlások keresésére indított kísérletek próbálták már a sötét anyagból származó sugárzást kimutatni, például nagyenergiájú gamma-sugarakat. Eddig azonban ilyen bizonyítékokat nem találtak, vagy nem voltak elég egyértelműek.
Új megközelítés: a háttérfény vizsgálata
Egy friss kutatás azonban nem közvetlenül nagyenergiájú részecskéket keres, hanem azt vizsgálta, hogyan befolyásolhatja a sötét anyag a távoli galaxisok fényét. A kutatók kiszámolták, hogy az eltérő sötétanyag-modellek miként szórják a fényt: ha a sötét anyag csak gravitációsan hat, a fotonok enyhén előre szóródnak, energiát nyerve, vagyis kissé kékül a fény. Ha viszont van kölcsönhatás, akkor a fotonok inkább visszaszóródnak, energiájuk csökken, vagyis finoman vörösödik a fény.
Miért izgalmas minden apró árnyalat?
Ez a hatás rendkívül kicsi, de a modellezés szerint épp akkora lehet, hogy korszerű műszerekkel kimutatható. Például összehasonlították a számításaikat a Fermi-LAT műhold méréseivel a Tejútrendszer centrumáról – mindkét modell egyelőre belefér a jelenleg ismert adatokba. A jövőben pontosabb gamma-sugár-detektálások azonban eldönthetik, melyik teória a helyes.
Még mindig sötétben tapogatózunk
A sötét anyag továbbra is a kozmológia egyik legnagyobb rejtélye, így minden új ötlet izgalmas lehetőségeket vet fel. Talán kiderül, tényleg színesebben – vagy kicsit sötétebben – látjuk az univerzumot, mint eddig gondoltuk.
