
Gigászi buborékok és „egzotikus szőrök”
A köd hatalmas, több ezer év alatt létrejött buborékokból áll, amelyeket a csillag kifújt anyaga és a közeli, rejtett társcsillag sugárzása formált. A póklábszerű, kilökődött anyag fényesen izzik a molekuláris hidrogén miatt, amely a gáztóruszból szökött ki. Egyelőre rejtély, miért ilyen „szőrös” a köd. A kutatók szerint elképzelhető, hogy a folyamat nem folyamatos, hanem a társcsillag tömege időnként beavatkozik.
A Nap sorsa: jövőnk pókja
A csillagok életük nagy részét hidrogénfúzióval élik, de amikor ez a készlet elfogy, beindul a héliumfúzió, ami hatalmas energiafelszabaduláshoz és erőteljes, vörös óriássá duzzadáshoz vezet. A Vörös Pók-köd csillaga már ebben a stádiumban van: ledobja külső rétegeit, miközben felfedi fehér izzású magját, amelynek ultraibolya sugárzása ragyogásra készteti a környező port és gázt.
Így végzi majd a Nap is?
Ez a látványos felvétel azt sejteti, mi történhet 5 milliárd év múlva, amikor a Nap elfogyasztja üzemanyagát, vörös óriássá válik, majd talán elnyeli a Merkúrt, a Vénuszt, sőt akár a Földet és a Marsot is. Ha azonban bolygónk valahogyan túléli ezt, könnyen lehet, hogy egy ilyen kozmikus „pókhálóban” találja magát, a lassan kihunyó Nap maradványain sodródva.
