Egy bolygó, amely átírhatja az exobolygó-elméleteket
A GJ 12 b-t 2024-ben fedezte fel a NASA TESS nevű műholdja. Sugara a Földének 96%-a, felszíni hőmérséklete pedig kb. 27°C. A Chicagói Egyetem MAROON-X nevű műszerével most pontosabb adatokat sikerült nyerni: a bolygó tömege a Földének 71%-a, excentricitása (pályaellipszisének mértéke) viszont 0,16 – szemben a Föld 0,017-es értékével. Ez azt jelenti, hogy a GJ 12 b pályája jóval kevésbé szabályos, mint a miénk.
A bolygó sűrűsége szinte azonos vagy kissé alacsonyabb a Földénél, amire többféle magyarázat lehetséges: például lehet víz a köpenyében, lehet atmoszférája, vagy a vas mennyisége kisebb, mint a Földön. Alacsonyabb tömege miatt a felszíni gravitáció is kisebb, így valószínűbb, hogy a légköre szétterültebb, amelyet a NASA James Webb űrtávcsöve remekül vizsgálhat majd. Az is elképzelhető, hogy alacsonyabb tömege miatt az atmoszférát csak akkor tudja megtartani, ha vulkanikus aktivitás folyamatosan utánpótolja.
Különbségek és párhuzamok
A kutatók összehasonlították a GJ 12 b-t a híres TRAPPIST-1 rendszerrel is, ahol hét Föld-méretű bolygó kering egy jóval aktívabb vörös törpe csillag körül. Míg a TRAPPIST-1 rendszerben három bolygó a lakható zónában helyezkedik el, addig a GJ 12 b ehhez képest kissé beljebb található saját csillagától – viszont ez az inaktív csillag jóval kedvezőbb feltételeket kínálhat a légkör kutatásához.
A MAROON-X műszer a bolygó- és csillagmozgások kimutatásával (a csillag billegésének mérésével) szolgáltat pontosabb tömeg- és pályaadatokat. Ilyen eszközökkel derült ki például az is, hogy a Barnard csillag körül is van egy földszerű bolygó, mindössze 6 fényévnyire.
A Föld-méretű exobolygók új korszaka
Miközben az ismert exobolygók száma már megközelíti a 6000-et, a GJ 12 b-hez hasonló bolygók fontos kulcsot jelenthetnek az exobolygók keletkezésének, fejlődésének és talán az élet lehetőségeinek tanulmányozásához is – főként a kis tömegű M-törpék világában, amelyek a Napunknál jóval kisebbek és hűvösebbek. A legújabb fejleményekkel egyre közelebb kerülünk annak megértéséhez, vajon mennyire vagyunk egyediek az univerzumban: lehet, hogy az új Föld már itt van, a kozmosz sarkában.
