Új megközelítések a biztonságért
A jelentés számos konkrét lépést javasol: folyamatos biológiai hírszerzési (BIOINT) rendszert, a magánszektorban alkalmazott bioaudit-rendszert a kölcsönös bizalmatlanság kezelésére, szigorúbb nemzetközi szabályozást a pandémiapotenciállal rendelkező kórokozók kutatására, a nemzetállamok biológiai fegyverprogramjainak visszaszorítását, nemzeti biobiztonsági intézet létrehozását, valamint új vezetői szerepek és szervezetek megteremtését a feltörekvő biotechnológiák – például DNS-szintézis és generatív biológia – nemzetközi élvonalbeli fejlesztésére. Kiemelték az ismeretterjesztés és a biobiztonsági vezetői példamutatás jutalmazásának fontosságát is.
Átalakuló kutatási szabályok, okosabb védelem
A szerzők szerint a biobiztonság jövőjét három fő elv vezérli: kalkulált kockázatvállalás az MI és a biotechnológia általánossá válásának fényében; a kutatások magánszektor általi ellenőrzése, hogy időben felismerjék és kezeljék a kockázatokat; valamint a biológia eszköztárának kihasználása a védekezéshez, például gyorsabb diagnosztika vagy oltásfejlesztés révén. Az élő kórokozókkal végzett kutatásoknál egyértelmű szabályokat szorgalmaznak: csak akkor lehessen ilyen munkát végezni, ha azt szükségesnek minősítik, nemzetközi felügyelet mellett, kifejezetten diagnosztikai, terápiás vagy oltási célból.
Megvan az esély a biztonságosabb jövőre
A szakértők szerint elkerülhető, hogy a 21. századi nemzetek ugyanabba a kölcsönös félelem-spirálba kerüljenek a biológiai fegyverkezéssel, mint ahogyan az a hidegháborúban történt. A világ biztonságosabb és stabilabb lehet, de ehhez gyors és összehangolt cselekvésre van szükség – talán eljuthatunk oda, hogy a COVID–19 (COVID-19) legyen az utolsó világjárvány, amellyel az emberiségnek meg kell küzdenie.
