Ősi robbanások a Föld légkörében
Egy szupernóva akkor következik be, amikor egy, a Napnál jóval nagyobb csillag kifogy nukleáris üzemanyagából, és a gravitáció teljesen összeroppantja. Ez neutroncsillagot vagy fekete lyukat hoz létre, miközben óriási mennyiségű energia és részecske lövell ki. Ha egy ilyen robbanás 30 fényévnél közelebb történne a Földhöz, a légkör leszakadna, és vele együtt minden élet is elpusztulna. Szerencsére a kissé távolabbi, de nem végzetes távolságban bekövetkező robbanások is komoly károkat okozhatnak ezek a kozmikus kitörések.
A szupernóvák és a klímaváltozás kapcsolata
A Harvard Arktikus és Alpesi Kutatóintézet munkatársa, Robert Brakenridge arra hívja fel a figyelmet, hogy a Föld történelmében sok hirtelen, drasztikus klímaváltozás zajlott, de eddig nem volt világos, mi okozhatta ezeket. Brakenridge most nem elméleti fizikával foglalkozik, hanem megpróbálta a múltbeli szupernóva-robbanások Földre gyakorolt tényleges nyomait azonosítani.
A kutatásokból kiderült, hogy egy szupernóva nagy energiájú fotonjai „megeszik” a Föld ózonpajzsát, amely normális esetben megvédi bolygónkat a káros napsugárzástól. Ha az ózonpajzs megsérül, a napsugárzás lebontja a metánmolekulákat a sztratoszférában, ami gyengíti az üvegházhatást, és váratlan lehűléshez vezethet. Ehhez magas UV-sugárzás társul, amely veszélyeztet minden élőlényt, növeli az erdőtüzek esélyét, és tömeges kihalásokat indíthat el.
Fák őrzik a katasztrófák emlékét
Az élővilág korábbi megpróbáltatásainak nyomai a fák évgyűrűiben találhatók meg. Mivel a fák a légkörből veszik fel a szenet, törzsük évgyűrűiben kimutathatók a radioaktív szén izotópjai, amelyeket a szupernóva sugárzása növelhet. Brakenridge 15 ezer évet átölelő famintákat vizsgált meg, és 11 éles radioaktív szén-csúcsot regisztrált, amelyek nagy valószínűséggel mind szupernóva-robbanások hatására keletkeztek.
Jelenleg nem lehet százszázalékosan biztosan állítani, hogy ezek mind szupernóvák következményei, mert a Nap aktivitása is okozhat hasonlót. Ezért elengedhetetlen az adatok összevetése például tengerfenéki üledékekkel vagy jégmagokkal.
Jön a következő robbanás?
A bolygónkat veszélyeztető szupernóvák vizsgálata segíthet abban, hogy az emberiség időben felkészülhessen a jövő kihívásaira. A következő nagy robbanásért például a 700 fényév távolságban lévő Betelgeuze (Betelgeuse) nevű vörös óriás lehet felelős, amely előrejelzések szerint a következő 100 ezer évben szupernóvává válik.
Az új kutatások alapján, ha tovább fejlődik a mesterséges intelligencia, a csillagászok idővel pontosan megjósolhatják, mikor és hogyan fogja érinteni a Földet egy ilyen kozmikus katasztrófa.
