Az ősi marsi élet jelei évezredeken át fennmaradhatnak a jégben

Jég alatt rejtőző mikroorganizmusok: remény az élet nyomaira

Laboratóriumi kísérletek során a NASA Goddard Kutatóközpont és a Penn State szakértői az E. coli baktériumból származó aminosavakat juttattak kis kémcsövekbe, amelyeket tiszta vízjéggel vagy marsi talajhoz hasonló ásványi anyagokat tartalmazó jéggel töltöttek meg. A mintákat -51 °C-on tárolták, majd olyan mennyiségű gamma-sugárzásnak tették ki, amely megfelel 20 millió marsi év kozmikus bombázásának. Ezt követően vákuumzártan további 30 millió évnek megfelelő sugárzást szimuláltak rajtuk. Míg a tiszta jégben lévő aminosavak 10 százaléka túlélte az 50 millió éves szimulációt, addig a marsi talajhoz kevert jégminták aminosavai tízszer gyorsabban lebomlottak.

Miért lassabb a pusztulás tiszta jégben?

A kutatók szerint a gyorsabb lebomlás oka az ásványokkal kevert jégmintákban egy vékony, filmszerű réteg, amely megkönnyíti a sugárzás által keltett károsító részecskék mozgását, így közvetlenül támadják az aminosavakat. Tiszta jégben azonban ezek a részecskék gyakorlatilag helyhez kötöttek, nem tudnak könnyen kapcsolatba lépni a szerves vegyületekkel. Ezért a legjobb esélyt az élet nyomainak megőrzésére a szennyeződésmentes, tiszta jég vagy jéggel dúsított permafroszt kínálja, míg a kőzet, az agyag vagy a por jóval kevésbé alkalmas erre.

Kitekintés: Europa és Enceladus jégvilága

Érdekesség, hogy a szakemberek az Europa, a Jupiter jeges holdja, és az Enceladus, a Szaturnusz holdja felszínén uralkodó még alacsonyabb hőmérsékleten is elvégezték a vizsgálatokat. Ilyen viszonyok között a bomlás még lassabban zajlott, ami új reményt ad az Europa Clipper űrszonda közelgő küldetéséhez is. A mintegy 1,8 milliárd kilométerre lévő Jupiterhez tartó szonda 2030-ra érkezik meg, és 49 közeli átrepülés során fogja kutatni az élet lehetőségét az égitest jégrétege alatt.

Marsi jég felfúrása: kihívások és szükségletek

A Mars felszíne alatt gazdag jégkészletek húzódnak, amelyek eléréséhez azonban speciális eszközök kellenek. A 2008-as Phoenix űrszonda volt az első, amely képet is készített a marsi sarkkörnek megfelelő térségben megbúvó jégről. A jövő Mars-misszióinak olyan nagy teljesítményű fúrókra vagy erős markolólapátokra lesz szükségük, amelyek képesek a felszín alatti tiszta jégréteg elérésére.

Ebből adódóan

Nem zárható ki annak a lehetősége, hogy évtizedeken vagy akár évmilliókon át őrzött, mikrobiális eredetű szerves anyagokat fedezhetünk fel a Mars jégtakaróiban, vagy akár az Europa és az Enceladus jegében is. Az új kutatások szerint a fagy, ha tiszta jég formájában van jelen, sokkal megbízhatóbb védelmet jelent, mint ha ásványi anyagokkal keveredik. Az élet nyomait kereső jövőbeli űrmisszióknak így minden eddiginél nagyobb figyelmet kell fordítaniuk a megbúvó, tiszta jégrétegek felkutatására és feltárására.

2025, adminboss, www.sciencedaily.com alapján