Keveredő jegyek egy ősi népcsoporttól
A hualongdongi embereket 2006-ban fedezték fel, és eddig legalább 16 egyed csontjait és fogait azonosították. Az első vizsgálatok még azt sugallták, hogy kelet-ázsiai felegyenesedett emberek (Homo erectus) egy ága lehettek. Részletes elemzések azonban kimutatták, hogy arcvonásaik jobban hasonlítanak a bölcs emberére (Homo sapiens), miközben végtagjaik aránya inkább a felegyenesedett emberére emlékeztet. A most megvizsgált fogak is ezt a kettősséget tükrözik: a bölcsességfogak kicsik, akárcsak a mai embernél, ám az őrlőfogak gyökerei kivételesen vastagok, mint a felegyenesedett embereké.
Genetikai sodródás vagy kereszteződés?
A kutatók több magyarázatot is felvázoltak. Lehet, hogy a hualongdongi emberek közeli rokonai voltak a bölcs embernek (Homo sapiens), de nem tartoztak sem a neandervölgyiekhez (Neanderthalensis), sem a gyenyiszovaiakhoz (Denisovan) – bár ezekkel a csoportokkal egyes őseink már keveredtek. Elképzelhető az is, hogy genetikailag közvetlenül a felegyenesedett emberekkel (Homo erectus) keveredtek, vagy más, régebbi evolúciós ág genetikai hatása is közrejátszhatott.
Ázsia, az evolúció kísérleti laboratóriuma
Az elmúlt években sorra kerülnek elő a középső-pleisztocén emberfajainak maradványai Ázsia különböző részein. 2019-ben a Fülöp-szigeteken került elő a kistermetű luzoni ember (Homo luzonensis; Homo luzonensis), 2021-ben Kínában fedezték fel a hosszú ember (sárkányember, Homo longi; Homo longi) maradványait, 2024-ben pedig a dali ember (Homo daliensis; Homo daliensis) nevét jelentették be – mindegyikük 300 000–150 000 évvel ezelőtt élhetett. Egyre világosabb, hogy az ázsiai emberi evolúció nem egyenes vonalú, hanem különböző, egymással párhuzamos történet, ahol több emberfaj is egymás közelében, egymásra hatva élhetett. Az ilyen leletek új fejezetet nyitnak eredetünk megértésében.
