Hogyan ront a hőhullám a levegő minőségén?
A Texas A&M Egyetem kutatói a 2024-es augusztusi hőhullám idején vizsgálták, hogyan változik a levegő összetétele tartós melegben. Egy hónapon át éjjel-nappal mintákat gyűjtöttek a College Station-i campus területén, ahol a napi csúcshőmérséklet 32 és 41 Celsius-fok között mozgott. A kiértékelés során nem kellett a tűzvészek füstjének hatásával számolni, így tisztán a hőség hatását mérték. Légszennyező anyagként különösen az ózonra, a különféle illékony szerves vegyületek (VOC-k) és a savas nanorészecskék szintjére koncentráltak egy extra érzékeny, valós idejű műszerrel, amely szuperérzékeny orrként „szagolgatja” a vegyületeket.
A fák is „közrejátszanak”
Az eredmények szerint minél melegebb volt, annál több ózon, oxigénnel dúsított VOC és savas nanorészecske került a levegőbe, amelyek többsége a napsütés okozta kémiai reakciókból származott. Meglepő módon az is kiderült, hogy a hőhullám alatt a fák, különösen a tölgyek, sokkal több természetes VOC-t („illó gázokat”) bocsátanak ki, például izoprént, ami aztán az ózonképződés egyik fő alapanyaga. Önmagukban ezek a kibocsátások nem veszélyesek, de ha találkoznak más szennyezőanyagokkal és erős napfény éri őket, a hatásuk egészségügyi szempontból már nagyon is kockázatos lehet.
Mit tegyünk hőhullám idején?
A kutatók azt javasolják, hogy a legmelegebb órákban (dél és 16 óra között) mindenki lehetőleg tartózkodjon bent, ne sportoljon vagy közlekedjen a főbb útvonalak, forróbb városrészek közelében, és figyelje az aktuális légszennyezettségi értékeket, ahhoz igazítsa a szabadtéri tevékenységeit. Az ablakokat is érdemes zárva tartani. Hosszú távú megoldás viszont csak akkor lehetséges, ha tovább kutatják, hogyan befolyásolja a hő a légszennyezés alakulását, és ennek megfelelően próbálják megelőzni a problémát a jövőben.
