Rejtélyes kór támadta meg Napóleon katonáit
Korábbi beszámolók, DNS-vizsgálatok és ruhatetvek maradványai támogatják azt a nézetet, hogy a tífusz és az árokláz is jelentős szerepet játszott a sereg pusztulásában, de a betegség pontos szerepe még mindig vita tárgya volt. Régi talány, hogy pontosan miért szenvedett vereséget Napóleon Oroszországban. A legújabb kutatás azonban váratlan tetteseket talált a tömeges halálozás hátterében.
Újabb halálos kórokozókat találtak a fogakban
Egy litvániai tömegsírban, amely körülbelül 2000–3000 ember földi maradványait őrzi, kutatók 13 olyan, jó állapotú fogat vizsgáltak meg, amelyek Napóleon harcosaitól származtak. A DNS-elemzés során nem találtak tífuszt vagy ároklázat okozó baktériumokat, de két másik, kevéssé ismert kórokozóra bukkantak: a Salmonella entericára, amely a paratífusz-lázat terjeszti, illetve a Borrelia recurrentisre, amely a visszatérő lázat okozza, és ruhatetvek közvetítik.
Betegségek hada sújtotta a katonákat
A paratífusz-láz és a visszatérő láz valószínűleg tömeges pusztítást végzett a fagyban, éhezésben szenvedő katonák körében. A kutatócsoport hangsúlyozza: nem zárható ki, hogy más járványok is tomboltak Napóleon seregében. A laboratóriumi azonosítást a régészek fejlett DNS-szekvenálási technológiával végezték, így kiderülhetett, hogy több, eddig ismeretlen betegség is gyengíthette a franciákat.
A történelem bakteriológiai szemmel: újabb titkok várnak felfedezésre
A DNS-alapú régészeti módszerek egyre inkább segítenek feltárni, mekkora szerepet játszottak a betegségek a történelem nagy vereségeiben. A kutatók most más kontinenseken vizsgálják tovább a fertőző járványok történelmi jelentőségét, hátha újabb meglepetéseket tár fel a múlt.
