Az óriási hőhullám letarolta az északnyugati erdőket

Árulkodó lombtünetek, összetett következmények

A hőkupola idején Portlandben 47 °C-ot, Salem városában 47,2 °C-ot, a kanadai Lyttonban pedig 49,4 °C-ot mértek – ez utóbbi a valaha regisztrált legmagasabb hőmérséklet Kanadában. A washingtoni Quillayute tengerpartján a szokásos napi maximumhoz képest 5,8 °C-kal magasabb értéket mértek. Az OSU és a USFS kutatói szerint a lomb sérülése súlyos problémákat okoz a fáknak: csökken a fotoszintézis, és fokozódik a fogékonyság a kártevőkkel és betegségekkel szemben.

A vizsgálatok feltárták, hogy a napfénynek való kitettség, a mikroklíma, a lejtők fekvése, az állomány kora és a rügyfakadás időzítése is befolyásolta, mely részek mennyire sínylik meg a hőhullámot. A levelek gombás betegségei – például a Douglas-gyantásfenyőt (Douglas-fir) megtámadó svájci tűhullás (Swiss needle cast) – tovább fokozzák a sérülékenységet.

Ikonikus fák veszélyben

A régies, kiemelt értékű fafajok – mint a nyugati vörös cédrus, a nyugati hamisciprus és a sitkai luc (Sitka spruce) – aránytalanul nagy mértékben károsodtak, még az öreg erdőkben is, ahol ezek a fajok uralják a lombkoronát. Az Olympic-félszigeten, az Olimpiai Nemzeti Parkban (Olympic National Park) – amely világörökségi terület – különösen súlyos volt a lombkárosodás: a park 69 százaléka öreg erdő, éppen ezekből a legérzékenyebb fajokból áll.

Változó erdők, bizonytalan jövő

A kutatók szerint, ha a hőhullámok gyakoribbá vagy erősebbé válnak, az egész erdei ökoszisztéma átalakulása várható, beleértve a termelékenység csökkenését. Ez az első, teljes térbeli képet adó kutatás egy hőkupola-eseményről, amelyből az erdőgazdálkodók is tanulhatnak, hogyan készüljenek fel a klímaváltozás miatt fokozódó szélsőséges eseményekre.

2025, adrienne, phys.org alapján