Összetétel: oxigén mértéke és bolygókeletkezés
A legújabb kutatás áttörést hozott a Jupiter légkörének modellezésében: a Chicagói Egyetem és a Jet Propulsion Laboratory tudósai létrehozták minden idők legrészletesebb Jupiter-modelljét, amely új képet ad a bolygó belsejéről – anélkül, hogy el kellene viselni a hatalmas légköri nyomást. Konkrétabban a kutatók megállapították, hogy a Jupiter nagyjából másfélszer annyi oxigént tartalmaz, mint a Nap. Ez a felfedezés élesíti a tudósok képét arról, hogyan alakult ki a Jupiter és a Naprendszer többi bolygója. Az oxigén aránya különösen fontos, mert segít kideríteni, vajon a Jupiter ott formálódott-e, ahol ma is kering, vagy később került erre a pályára. Ennek nyomán a bolygóképződés és a potenciális életlehetőségek kutatása is új irányt kaphat.
Viharok, felhők és kémiai nyomok
Már a kora távcsöves időkben, több mint 360 évvel ezelőtt is feltűnt a Jupiter viharos légköre, különösen a Nagy Vörös Folt, amely kétszer akkora, mint a Föld, és évszázadok óta tombol. A látható viharok azonban csupán a felső rétegekben jelennek meg: a felhők alatt meghatározatlan összetételű, forrongó anyag vár felfedezésre. A Juno szonda ma olyan vegyületeket tud kimutatni, mint az ammónia, a metán, a víz vagy a szén-monoxid, és ezek mennyiségéből, valamint kémiai reakcióikból következtetnek a mélyebb folyamatokra is. Bár ezek a mérések sokat segítenek, korábbi tanulmányok gyakran ellentmondásos következtetésekre jutottak, főleg a víz és az oxigén mennyiségét illetően.
Új modellezési technika
Az új modellezési eljárásban a légköri folyamatokat és a kémiai reakciókat egyesítették. Ez a módszer lehetővé teszi, hogy egyszerre kövessék nyomon a gázok, a felhők és a vízcseppek mozgását, valamint azok kémiai átalakulásait – így pontosabb képet adva arról, mi történik a Jupiter légkörének különböző rétegeiben. Korábban ilyen alapos szimulációra nem volt példa. Kiderült, hogy a légköri cirkuláció jóval lassabb lehet, mint eddig gondolták: a gázok felfelé vagy lefelé áramlása akár 35–40-szer lassabban mehet végbe. Egyetlen molekula tehát akár heteket is eltölthet egy rétegben, mielőtt továbblépne.
A Jupiter titkai még várnak ránk
Ezek az eredmények rámutatnak arra, mennyi mindent nem tudunk még a Naprendszer legnagyobb bolygójáról. Az új modell révén egyszerre tárulnak fel a bolygó összetételének és keletkezésének kulcsfontosságú részletei. Ugyanakkor az is nyilvánvalóvá válik, hogy a Jupiter – és vele együtt más óriásbolygók is – még jócskán tartogat számunkra meglepetéseket.
