Az óceánok forrnak – 2023-ban megdőlt minden hőhullám-rekord

Soha nem látott intenzitás és kiterjedés

Jelentős, hogy a műholdas adatok szerint az átlagos tengerfelszíni hőmérséklet 2023-ban 1,3°C-kal volt magasabb a megszokottnál, miközben a 40 éves átlag csak 0,98°C. Az átlagos hőhullám-hosszúság 120 nap volt, míg korábban ez az érték 30 nap körül mozgott. Jellemző például, hogy az Észak-Atlanti-óceánon 525 napig tartott a hőhullám, a víz hőmérséklete időnként 3°C-kal is meghaladta a normált. A Délnyugat-Csendes-óceán térségében a rendkívüli hő mintegy 1000 méter mélyre hatolt le, és jelentősen hozzájárult a pusztító Gabrielle ciklon (Cyclone Gabrielle) kialakulásához Új-Zélandon. A Trópusi Kelet-Csendes-óceánban 1,63°C-os csúcsértéket mértek egy El Niño-típusú eseménnyel (El Niño event) együtt.

Mi hajtja ezeket a tomboló hőhullámokat?

Bár a tudósok szerint ezek gyakorisága régóta növekszik, az okok feltérképezése most is komoly kihívás. Kutatásaik során MI-alapú elemzéseket alkalmaztak, és kiderült, hogy az egyes régiókat eltérő tényezők melegítik. Az Észak-Atlanti-óceánban a rövidhullámú sugárzás erősödése, a gyengülő szelek és a sekélyebb keveredési réteg a fő tényezők. A Délnyugat-Csendes-óceánban a csökkenő felhőzet és az óceáni áramlatokból származó hőbevitel emeli a hőmérsékletet. A Trópusi Kelet-Csendes-óceánban az El Niño-jelenség (El Niño phenomenon) a légköri változások révén felerősítette a hőhullámokat.

Súlyos következmények, fenyegető jövő

A fentiek tükrében a kutatók aggódnak: a 2023-as, rendkívüli tengerfelszíni hőhullám akár fordulópontot is jelenthet a Föld klímájában, s előrevetíti a szélsőségek további súlyosbodását. Az összetett légköri és óceáni folyamatok megértése elengedhetetlen ahhoz, hogy alkalmazkodjunk, vagy lassítsuk ezeket a változásokat – hiszen a tengeri hőhullámok nem csak a természetet, hanem mindannyiunk életét alapvetően befolyásolják.

2025, adminboss, phys.org alapján