Színre léptek a Blackwell gamer GPU-k
Az év elején mutatták be az új generációs gamer grafikus kártyákat: a zászlóshajó GeForce RTX 5090, az RTX 5080, az RTX 5070 Ti és az RTX 5070 modelleket. Ezek mellett laptopváltozatok is érkeztek, szépen lépcsőzetesen, egyes modellek – mint a laptopos RTX 5070 – csak áprilisban váltak elérhetővé.
Az abszolút csúcskategóriás RTX 5090 lenyűgöző teljesítménye mellett azonban komoly kérdések merültek fel: ez a kártya túlzottan erős és elérhetetlenül drága volt a legtöbb játékos számára. Az RTX 5080 ehhez képest kedvezőbb árcédulával, de még mindig borsos áron jelent meg, és csak egy hajszálnyival maradt el az előző generáció csúcsától.
Az RTX 5070 Ti kiemelten jó ár-érték aránnyal jelentkezett, szinte az RTX 4080 Super szintjét hozta elérhetőbb áron. Azonban a legolcsóbb RTX 5070 visszafogott fejlődést mutatott: az előző generációhoz képest kicsi az előrelépés, csupán 12 GB VRAM-mal szerelték, ami sok játékosban csalódást keltett.
Készlethiány és bugok: a Blackwell-indulás rögös útja
A Blackwell-széria bemutatóját már előre félelem övezte a kínálat miatt: előre borítékolható volt a készlethiány, és be is igazolódott, hogy a januári indulás után csak elvétve lehetett hozzájutni az RTX 5090 és 5080 kártyákhoz. Emiatt az árak az egekbe szöktek – az RTX 5090 egészen nevetséges, akár 1,6–2,5 millió forintos árcédulát is kapott a kereskedőknél. A helyzet csak tavasszal kezdett normalizálódni, májusra javultak az ellátási láncok.
Technikai problémákból sem volt hiány: az RTX 5090, 5080 és 5070 Ti modelleknél hardverhibát találtak – a chipen hiányzó ROP-egységek miatt néhány példány nem hozta a várt teljesítményt. Igaz, a hibás példányokat ki lehetett cseréltetni, ám a cserefolyamatot tovább nehezítette az akkori általános készlethiány.
Nem csak a hardver okozott fejfájást: stabilitási gondok, játékok összeomlása, fekete képernyős hibák kínozták a vásárlókat. Az Nvidia többször is kénytelen volt sürgősen javító drivereket kiadni – a vásárlók pedig elégedetlenül morogtak emiatt.
Újabb modellek, VRAM-vita és kompatibilitási mizéria
A közép- és alsókategóriás Blackwell kártyák (RTX 5060 Ti, RTX 5060, sőt RTX 5050 is) érkezése sem zajlott zökkenőmentesen. A készlethiány átmenetileg fennállt, majd normalizálódott, viszont a VRAM-kérdés újra előkerült: az RTX 5060 modellek csak 8 GB memóriával jelentek meg, néhány 5060 Ti is ennyit kapott. Ez főleg a jövőre nézve váltott ki komoly kritikát, mert ennyi VRAM már most sem minden játékban elég.
Probléma volt a kompatibilitással is: az RTX 5060 Ti 8 GB modellen úgynevezett “alaplap-adó” jelentkezett, vagyis régebbi, PCIe 4.0-s alaplapokon teljesítménycsökkenést okozott a kártya, az Nvidia tervezési döntése miatt.
Az Nvidia piacvezető maradt
A sok kezdeti botlás ellenére az év második felében az Nvidia megőrizte piacvezető szerepét – különösen a gamer szegmensben. Az eladások felfutása, a stabilizálódó árak és a versenyképtelen AMD-kártyák együttesen tovább erősítették az Nvidia pozícióját. Felmérések szerint a Blackwell-széria a Valve Steam platformján novemberre a gépek 7,5%-ában futott, ezzel szemben az AMD új generációja szinte láthatatlan maradt.
A DLSS 4 áttörése és szoftveres újdonságok
Az idei nagy szoftveres újítás, a DLSS 4, jelentősen javította a játékélményt: az új transzformátor-alapú algoritmus még élesebb képet adott, a Multi Frame Generation (MFG) technológiával pedig látványosan növelte a képkockaszámot azokban a játékokban, ahol ezt a fejlesztők is támogatták.
Újdonság volt a DLSS Override funkció is, amivel már támogatás nélküli játékokban is aktiválhatóvá váltak bizonyos DLSS-funkciók – igaz, vegyes eredménnyel. Mindemellett, kártyától függetlenül, driver szinten is bevezették a frame generálást, ami később már RTX 4000-es modelleknél is elérhető lett.
Legendák, kimaradt frissítések és VRAM-pánik
Egész évben keringtek pletykák az RTX 5000 Super modellekről, amelyek a VRAM mennyiségében hoztak volna ugrást – így például a 18 vagy 24 GB-tal szerelt RTX 5070 Super, 5070 Ti Super és 5080 Super. Ezek végül nem jelentek meg, feltehetően a piaci memóriaár-robbanás miatt. Ugyanis a VRAM ára soha nem látott magasságokba szökött, és ez egyre inkább érinti a GPU-k kínálatát is.
Az MI-robbanás minden mást elhomályosít
Nem mellékes, hogy az Nvidia rakétasebességgel növekedett az MI területén: a cég piaci értéke már meghaladta a 110 ezermilliárd forintot. Egy ponton 250 milliárd dollár (kb. 91 000 milliárd forint) árbevételt ért el negyedév alatt az MI-üzletággal. Új adatközponti chipek, a Blackwell Ultra sorozat és a DGX Spark mini PC is bemutatkozott – utóbbit “AI fejlesztőállomásként” pozicionálták.
A vállalat vezére szerint az MI-piac nem buborék, hanem hosszú távú, alapvető informatikai változás – ugyanakkor sokan tartanak attól, hogy a játékosokat képviselő GeForce irányvonal mindinkább a háttérbe szorul, ahogy az MI-projekteken való profitmaximalizálás előtérbe kerül.
Összegzés: Túl sok volt az MI, kevesebb figyelem jutott a játékra?
Összességében az Nvidia vadonatúj Blackwell kártyái a botladozó start után stabil, népszerű termékekké váltak – főleg a DLSS 4 és egyéb képkockaszám-növelő technológiáknak köszönhetően. Ugyanakkor a hardver- és driverhibák, valamint a memóriával kapcsolatos döntések rávilágítottak: a cég figyelme mintha inkább az MI-re fókuszálna, a játékos GPU-k rovására.
Ha ez a tendencia folytatódik, elképzelhető, hogy 2026-ban már jelentősen szűkül a GeForce-széria szerepe – és a játékosok számára a választék is. Az Nvidia uralma töretlen, de a gamer világ számára egyre kevésbé egyértelmű, hogy jó irányba tart a zöld óriás útja.
