Feszültség az MI-piacon
A háttérben az a feszültség áll, amit az amerikai exportkorlátozások okoznak: a H20-at áprilisban leállították, de júliusra sikerült újraindítani, miután az Nvidia és az AMD vállalták, hogy a H20 és a hasonló MI308 chipek eladási árának 15%-át befizetik az amerikai államnak. Trump most azt is megszellőztette, hogy engedélyezne újabb chipeket is, ha azok jelentősen gyengébbek – akár 30-50%-kal.
Kémkedési aggályok és következmények
Kínában azonban most azzal vádolják a chipet, hogy lehetőséget biztosíthat helymeghatározásra, hátsó kapukra vagy akár távoli leállításra – az Nvidia mindezt tagadja. Az amerikai törvényhozás viszont éppen ilyen, helymeghatározást lehetővé tévő követelményeket tervez beépíteni a jövőben. Az Nvidia vezetője, Jensen Huang szerint a kínai hadsereg vagy kormány nem is nagyon épít ezekre az amerikai chipekre, ahogyan az Egyesült Államok sem használná Kína fejlesztéseit.
A hazai piac válasza
Az amerikai szabályozás már most tiltja a fejlett MI-chipek katonai felhasználását Kínában, de a betartatás nehézkes. Az Nvidia azt hangsúlyozza, hogy a H20 nem katonai célra készült, és Kína saját, hazai fejlesztésű chipekkel kényelmesen ellátja állami igényeit. Szerintük az amerikai fél csak a saját gazdasági és technológiai vezető szerepét ássa alá azzal, ha újabb tilalmakat vezet be. Kínai oldalról most inkább az tűnik célnak, hogy meggyőzzék az amerikaiakat: az ilyen exportkorlátozások inkább szimbolikusak, mint hatékonyak.
