Szakmai össztűz és a nevetség tárgya
Az állításokat néhány nap alatt szétkapta a szakma. A biztonsági kutató, Kevin Beaumont már az elején azt írta: a munka teljesen nevetséges. Állítása szerint a szerzők minden komolyabb zsarolóvírus-csoportnak MI-használatot tulajdonítottak, bizonyíték nélkül. Szerinte az Emotet példája is téves, hiszen az a botnet már évek óta nem létezik. Marcus Hutchins, a szintén jól ismert kiberbiztonsági szakember LinkedIn-posztjában szintén kinevette a publikációt, és azt mondta, épp az ilyen félretájékoztató, marketingcélú áltanulmányok miatt veszik komolytalanul a kiberbiztonságot céges körökben.
Még a Google MI-je is kételkedett
A Google MI-összefoglaló rendszere is cáfolta ezt az adatot: a rendelkezésre álló információk szerint nincs bizonyíték arra, hogy a zsarolóvírus-támadások 80 százalékában MI-t használnának. Beaumont szerint ezzel összhangban az MIT két nappal később csendben visszavonta a tanulmányt. Az eredeti tanulmány oldala most azt írja ki, hogy a publikációt frissítik a felmerült kritikák miatt.
Közös érdekek és maszatolás
Michael Siegel, az MIT Sloan kiberbiztonsági igazgatója elmondta: pénteken nem volt idejük a tanulmány lecserélésére, de hamarosan új, hitelesebb verzióval rukkolnak elő. A fő üzenetük marad: az MI egyre nagyobb szerepet játszik a zsarolóprogramokban, de fontos mérhető, tényalapú adatokat közölni. Beaumont közben „cyberslop”-nak nevezte azt a jelenséget, amikor neves intézmények légből kapott MI-veszélyekkel riogatnak a profit érdekében. Szerinte gond az is, hogy a tanulmány szerzői közül ketten olyan szervezetnél dolgoznak, amely fizet az MIT-nek a kutatás népszerűsítéséért. A szakember szerint így a piac félrevezetése vált normává, és emiatt a vezető informatikai biztonsági döntéshozók teljesen rossz képet kapnak a valódi veszélyekről.
