A rejtett lehetőség: fémkomplexek
Ahogy az ismert gyógyszerek egyre kevésbé hatásosak a baktériumokkal szemben, évről évre több mint egymillió ember hal meg olyan fertőzésekben, amelyeket elvileg lehetne kezelni. A hagyományos antibiotikumok többsége szerves, úgynevezett „lapos” molekulákból áll, miközben a többdimenziós fémkomplexek teljesen eltérő módon kapcsolódnak a kórokozókhoz. Bár sokan toxikusnak gondolják őket, valószínű, hogy közöttük sok az olyan hatóanyag, amely erős antibakteriális hatású, ugyanakkor az emberi sejtekre gyakorlatilag ártalmatlan.
Automatizált gyorskeresés kontra kézi munka
A megszokottnál ezerszer gyorsabb felfedezési folyamat kulcsa a robotizált szintézis és a „click”-kémia. A Frei-laborban Dr. David Husbands egy automata rendszerrel közel 200 különböző ligandumot öt fémmel kombinált, így jött létre a több mint 700 új fémkomplex. Ezt követően mindegyiket letesztelték baktériumölő hatásra és az emberi sejtekre gyakorolt toxicitásra – közülük hat bizonyult igazán ígéretesnek.
Irídium, a remény sztárja
Közülük egy irídiumkomplex bizonyult kiemelkedően hatékonynak: még az olyan veszélyes kórokozókkal szemben is ígéretes, mint a meticillin-rezisztens Staphylococcus aureus (MRSA). A vegyület terápiás indexe magas, azaz elpusztítja a baktériumokat, miközben az emberi sejteket nem károsítja. A kutatók hangsúlyozzák: az igazi szenzáció nemcsak maga a találat, hanem az is, hogy rekordidő alatt, robottal sikerült elérni.
Új irány a gyógyszerkutatásban
A csapat szerint ez a módszer paradigmaváltást indíthat el, mert a tévhittel ellentétben a fémalapú gyógyszerek nem feltétlenül veszélyesek, és akár hatékonyabbak is lehetnek más vegyületeknél. Miközben a gyógyszeripar évek óta kihátrál az antibiotikum-kutatásból, az MI-alapú robotika egyszerre gyors és alapos – így új reményt jelent a rezisztens fertőzések leküzdésére, és akár más területeken, például ipari katalizátorok fejlesztésében is alkalmazható.
