Az animáció és az MI házassága
A tervek között szerepel John Woo 1986-os Egy jobb holnap (A Better Tomorrow) című filmjének MI által újraértelmezett animációs változata is, amely a rendező egyedi képi stílusát igyekszik animációba átültetni. Az MI új lehetőségeket teremt a klasszikus történetek elmesélésére, például animációs feldolgozások készítése révén – mondják a program vezetői.
Amerikai aggodalmak és kínai lelkesedés
Az Egyesült Államok művészeit viszont nyugtalanítja az MI kreatív felhasználása. Az Amerikai Rendezők Céhe (DGA) szerint az MI csak a történetmesélés támogatására való, de nem engednék, hogy utólag megváltoztassa a rendezői víziót, vagy elferdítse az eredeti művészi munkát. A DGA már régóta harcol az olyan változtatások ellen, mint a filmek színezése vagy tartalmi „tisztítása”, mert ezek alapjaiban írhatják át az alkotásokat.
Új korszak és következményei
A projekt rávilágít arra, mennyire másképp viszonyul Kína és az Egyesült Államok az MI szórakoztatóipari alkalmazásához. A kínaiak támogatói szerint az MI elterjedése növeli az ország kulturális befolyását, és új munkát teremt az alkotóknak, miközben sokkal hatékonyabbá tette például az animációs filmkészítést: az új Egy jobb holnapot mindössze 30 fős csapat készítette, míg korábban ez jóval több embert igényelt. A társadalmi következmények kevésbé számítanak: a munkahelyek elvesztését fejlesztési áldozatnak tartják, amit Kínában ritkán elleneznek szervezetten.
Továbbgyűrűző hatások
A kungfu-filmek újjászületése nem áll meg a vásznon: hamarosan egy harcművészeti videojáték formájában is új életre kelnek. A kínai társadalom széles körben támogatja az MI használatát – az ENSZ adatai szerint 83 százalékuk bízik abban, hogy az MI a közjó érdekében működik, szemben az amerikai 37 százalékkal.
