
A kreativitás határai
David Cropley, az ausztrál University of South Australia mérnöki innováció professzora szerint az MI legfeljebb az átlagos emberi kreativitásig juthat, és nem tudja meghaladni a mesteri alkotók, művészek szintjét. Részletesebben: az MI ugyan képes meggyőzően utánozni a kreatív viselkedést – például történeteket, verseket, képeket generál –, azonban ez önmagában még nem kreativitás, csupán utánzás. Az emberek többsége viszont, főleg azok, akik maguk is kevésbé kreatívak, hajlamos kreatívnak tekinteni az MI teljesítményét, holott a valódi, eredeti alkotás és az utánzás között jelentős különbségek vannak. A legeredetibb, legbátrabb ötletek, a kockázatvállalás és a személyes tapasztalatból fakadó újdonság az MI-nél hiányoznak.
Az MI kreativitásának korlátai
Az MI legnagyobb hiányossága, hogy nem lesznek emberi tapasztalatai. Nincsenek gyermekkorból hozott traumái, nincsenek kulturális vagy erkölcsi konfliktusai, és nem kell megküzdenie alkotói döntései személyes következményeivel. Ennek köszönhetően az MI-ben nincs az a belső motiváció vagy áldozatvállalás, amely sokszor a legnagyobb műveket szüli. A kreatív döntések mögött álló „miért” – az önfeláldozás, a hírnév vagy az egzisztencia kockáztatása – egyelőre kizárólag emberi tulajdonság. Ez a mélység és cselekvőképesség, amely a kreativitást igazán meghatározza, továbbra is hiányzik az MI-ből.
Az MI mint újszerű ötletek forrása
Holott az MI-t mégsem írhatjuk le teljesen; vannak olyan területek, ahol kreatívnak tekinthető. A digitális marketingben például az MI által generált kulcsszavak vagy témakombinációk az esetek 80%-ában meglepik az emberi szakembereket, ami új tartalomstratégiákhoz vezet. Az MI – hasonlóan az emberhez – tárolt ismeretekből, tapasztalatokból dolgozik, és ezekből képes újszerű, egyedi kombinációkat létrehozni, ami a kreativitás egyik motorja. A valódi újdonság ritkán születik teljesen a semmiből: mindig valamiféle „magas minőségű újrakeverés”, vagyis magas minőségű remix történik.
Kreativitás: definíció kérdése?
Sokan úgy látják, a kreativitás matematikai felső korlátjának gondolata valójában félreértés. Ha a kreativitás azt jelenti, hogy minél több pontot tudunk összekötni, akkor elvileg az, akinek a legnagyobb adatbázisa van – és ez lehet egy MI –, előnyben lehet. Az MI már most hatékonyan alkalmazható reklámkoncepciók, beléptetési folyamatok, szerződéses opciók vagy zenei motívumok tervezésében, ahol a minőség mérhető és stabil kritériumok szerint értékelhető.
A bemenet határozza meg a kimenetet
A szakértők szerint az MI hiányosságai sokszor csak a bemeneti adatok vagy az emberi visszacsatolás hiányából fakadnak. Ha elég világosan adjuk meg a feladatot, folyamatos visszajelzéssel és teszteléssel fejlesztjük a rendszert, az MI egyre komplexebb megoldásokat kínál, és képes kreativitást is mutatni. Az MI főleg abban gyenge, amikor hosszú távú, nyitott végű kérdésekhez vagy több terület tudásának összekapcsolásához kell emberi tapasztalatot vagy háttértudást alkalmazni.
Végső soron a vita a kreativitás definíciójáról szól: minden alkalommal, amikor az MI leküzdi az emberi képességek határait, újra kell gondolnunk, mit tekintünk valódi kreativitásnak, és mi marad örökké kizárólag emberi kiváltság.
