
A madarászat új generációja
Korábban a madármegfigyelők fő csoportját a nyugdíjas, régóta madarászó emberek alkották. Az utóbbi években azonban rengeteg 20–30 év közötti fiatal is elkezdte feltölteni megfigyeléseit a TikTokra és az Instagramra – a közösségi platformok átalakították a madarászat hangulatát. Egy TikTok-videóban például egy fiatal nő döbbenten kérdez vissza: „Madárbolond lettem?” – miután öt másodperc alatt három fajt is felismert a Merlin: egy süvöltőt, egy vörös bóbitás kardinálist és egy karolinai ökörszemet.
Mindezek ellenére az MI sem tévedhetetlen: a csúfolómadár (mockingbird) például annyira ügyesen utánozza más fajok hangját, hogy az MI-t is könnyen megzavarja. Az alacsony frekvenciájú hangok – például elhaladó autók zaja – szintén megzavarhatják a felismerést.
Növények, állatok, közösség
A modern iPhone-ok és Android-készülékek már letöltés nélkül képesek felismerni a növényeket a beépített számítógépes látás révén: az elkészült fotón megjelenő levél ikonra kattintva javaslatot kapunk a fajra. Ugyanakkor ezek az MI-szolgáltatások még nem túl pontosak, különösen a ritkább élőlények és rovarok esetében, ráadásul hiányzik belőlük az a közösségi élmény, amit a Merlin vagy az iNaturalist kínál.
Az iNaturalist minden beküldött fényképe észrevétlenül hozzájárul a globális természetvédelmi kutatásokhoz – hiszen az állatfajok kihalása és a biodiverzitás csökkenése aggasztó mértéket ölt. Az iNaturaliston – ahol a gyerekbarát Seek alkalmazás is elérhető – kiemelik: céljuk egy aktív, természetvédő közösség kialakítása, amely nemcsak tanul, hanem adatokkal is segíti a tudományos munkát.
Ha valaki rosszul azonosít egy fajt, a többiek segítenek, és ha konszenzus születik, a megfigyelés kutatási minősítést kap.
Mire ne használd az MI-t a vadonban?
Fontos, hogy az ilyen appokat sosem szabad vakon követni, különösen, ha ehető növényeket vagy ismeretlen bogyókat keresünk. A szerző ugyan vállalta a kockázatot egy wyomingi túrán: az MI segítségével sikerült szervuszfát (saskatoon), málnabokrot (thimbleberry) és Greene-berkenyét (Greene’s mountain-ash) találni. Az első kettő finom volt, az utóbbi viszont kimondottan rossz ízű – ezért a szakemberek sem ajánlják, hogy internetes vagy automatikus felismerés alapján bármilyen növényt elfogyasszunk a természetben.
A valódi öröm ezekben az alkalmazásokban az, hogy felfedezhetjük, mennyi állat és növény vesz körül minket – feltéve, hogy elég figyelmesek vagyunk. Sőt, segítenek felismerni a mérgező növényeket vagy káros rovarokat is.