Miért dönt egyáltalán úgy valaki, hogy pénzt ad egy ötletre?
Reina a találkozásokat minőségi szűrésnek tekinti. Szerinte az első találkozó 30 perce alatt kiderül, érdemes-e továbblépni – neki például elég volt fél óra Staniszewskivel ahhoz, hogy már azt kérdezze, mennyi pénzre van szüksége a cégnek. Ami igazán számít: a szenvedély, a technikai tudás, valamint hogy a csapat képes-e ténylegesen fejleszteni, vagy inkább csak álmodozik. Ha már kezdetben nem egyértelműek a jelek, feleslegesnek tartja az időpazarlást mindkét fél számára.
Két piros zászló: technikai tudás és túlzsúfolt piac
Az egyik fő szempont, hogy legyen legalább egy technikai alapító, aki tényleg tud terméket építeni, kutatni. Staniszewskinél például imponáló volt, hogy az Imperial College London kitüntetéses matekdiplomájával már az ökoszisztéma problémáiban gondolkodott, mielőtt szóba került volna konkrét termék vagy vevő. Másik piros zászló Reina szerint, ha valaki zsúfolt, trendi piacon próbálkozik. Ilyenkor felmennek az értékelések, túl sok kockázati tőke hajt ugyanarra, ami irreális növekedési elvárásokat szül.
Így szelektál egy rutinos angyalbefektető
Reina azt is elárulta: kerül minden olyan lehetőséget, amihez személy szerint nem érez vonzalmat, vagy kívül esik a fókuszán. Ha nem ragadja magával az ötlet, inkább rögtön elmondja az alapítónak: szívesen segít, de befektetés szempontjából nem neki való.
