
Kínai MI-modellek már vezetnek
Az ország nem csak a saját piacára termel. Egyre több kínai MI-modell fut be nyugati platformokra, és az OpenRouteren már szám szerint több van belőlük, mint amerikai fejlesztésből. Kínában naponta több petabájtnyi adatot dolgoznak fel az MI-modellek – ami jócskán felülmúlja a néhány éve mért értékeket. A piacot elárasztó MI-startupokat ráadásul a befektetők is felkarolták: a hongkongi tőzsdén már 2024-ben is rekordokat döntöttek a MI-cégek bevezetései, többek között olyan neveknek köszönhetően, mint a MiniMax, a Zhipu AI vagy a chipfejlesztő Biren.
Mindeközben Kína a tokenalapú gazdaság megteremtésén dolgozik. Ehhez egyre több nyílt forráskódú, költséghatékony MI-modell jelenik meg, amelyeket valós üzleti alkalmazásokban használnak. Ugyanakkor a szektor hasonló kihívásokkal küzd, mint az amerikai versenytársak: brutális kutatási költségek, folyamatos tőkeigény és exportkorlátozások nehezítik a cégek életét.
A nagyvállalatok pályamódosítása
Az MI-hullám valóságos megmentést jelentett a kínai óriások számára, amelyek korábban évekig jogszabályi szorításban vergődtek. Az Alibaba megnyitotta MI-modelljeit a fejlesztők előtt, így a Qwen család gyorsan a startupperek kedvencévé vált – főként azok körében, akik nem akarnak fizetni nyugati licencekért. A ByteDance ezzel szemben zártan kezeli saját MI-jét, ám Doubao nevű chatbotjuk már több száz millió kínai számára kínál mindennapos digitális asszisztenst. A WeChatet üzemeltető Tencent kissé lemaradt, de márciusban saját MI-ügynököt vezetett be, amelyen keresztül a több mint egymilliárd felhasználó közvetlenül is elérheti a fejlett modelleket.
A rivalizálás éles: az Alibaba legújabb videógeneráló modellje, a Happy Horse, teljesítményben már felülmúlja a ByteDance SeeDance nevű vezető szoftverét. Eközben más óriások – például a Xiaomi és a SenseTime is – bedobták már saját nagy nyelvi modelljeiket.
Feltörekvő startupok
Az új kínai MI-startup generáció már a Szilícium-völgyben is komoly sikereket arat. A Moonshot AI Kimi nevű modelljét például egy amerikai fejlesztőcsapat is alapul vette, noha forrásként nem említették, amit később nyilvánosan elismertek. Két másik startup, a Knowledge Atlas (ismertebb nevén Z.ai) és a MiniMax már a hongkongi tőzsdén is jelen van: a MiniMax 29 milliárd forintnak (kb. 79 millió USD) megfelelő bevétel mellett 250 millió dolláros veszteséget jelentett, a Zhipu AI pedig csaknem 105 millió dollár nyereséget ért el, de vesztesége 680 millió dollárra nőtt, főként kutatási ráfordításai miatt.
Ez azonban nem riasztja el a befektetőket: a Zhipu árfolyama 570%-ot, a MiniMax pedig 470%-ot ugrott rövid idő alatt, sőt, az utóbbi egy ponton még a Baidu értékét is meghaladta. A Moonshot AI jelenleg 10 milliárd dollár körüli értékeléssel készül a hongkongi bevezetésre. Mindeközben a DeepSeek – amely tavaly robbant be V3 és R1 modelljeivel – új, várva várt V4-verzióját készül kiadni.
Fizikai MI: Robotok és MI-ügynökök közeljövője
Szintet lépett a kínai MI a fizikai világban is: az olcsó, gyors gyártás lehetővé tette a humanoid robotok berobbanását. Az Unitree Robotics 17,6 milliárd forint (kb. 610 millió USD) értékű tőzsdei bevezetést kezdeményezett, és már most is 87 millió dolláros nyereséget könyvelhet el. A kínai robotika további nagy nevei az Agibot és az UBTech is.
Az önvezető járművek terén Kína szintén vezetővé lépett elő. A Pony AI például Zágrábban már élesben futtat automatizált taxikat az Uberrel közösen, hasonló együttműködést kötöttek Dubajban is.
Felhasználói elfogadás és állami háttér
A kínai társadalom jóval nyitottabb az MI-re, mint a nyugati. Egy 2023-as felmérés szerint a felhasználók 87%-a bízik benne, szemben az amerikai 32%-kal. A kínai videoplatformok naponta 470 rövid sorozatot indítanak az MI-gyártási költségek zuhanása miatt: már 5 millió forintból (kb. 14 600 USD) elkészül egy teljes minidráma, amely akár öt nap alatt is piacra kerül a korábbi 1-2 hónap helyett.
Tanácsadó workshopok sokasága segíti a magánszemélyeket MI-ügynökök létrehozásában, miközben az állam bőkezű támogatásokkal ösztönzi a szektor bővülését. Mindeközben Kína energiapolitikája is masszív versenyelőnyt teremt: a Goldman Sachs szerint 2030-ra az ország villamosenergia-ellátása háromszorosan is meghaladhatja a globális adatközpontok igényét.
Kihívások és korlátok
Elképzelhető, hogy a kínai fejlesztések mégis hátrányt szenvednek az amerikai technológiákkal szemben – főleg a chipellátás terén, mivel az USA exportkorlátozásai miatt a kínai cégek vagy belföldi fejlesztésű chipekre, vagy szürkeimportból származó eszközökre szorulnak. Bár az Alibaba áprilisban bejelentette, hogy teljes adatközpontját már saját Zhenwu chippel működteti, a belföldi hardverek továbbra is elmaradnak a nyugati színvonaltól.
A kínai kockázatitőke-piac is jóval szűkebb, mint a Szilícium-völgy: a legtöbb globális befektető inkább elkerüli a piacot. A Moonshot AI 18 milliárd dolláros értékeléssel is szinte csak kínai pénzt vonz be – eközben a rivális Anthropic februárban 380 milliárd dolláros (!) értéken szerzett befektetőket nemzetközi alapok egész sorából. Így nem csoda, hogy egyes kínai startupok inkább elhagyják a hazai piacot: a Manus AI például Szingapúrban jegyezték be, mielőtt tavaly 730 milliárd forint (kb. 2 milliárd USD) értékben eladta magát a Metának.
Tokenek, pénz és üzleti jövő
A nagy kérdés azonban Kínában is ugyanaz: hogyan lehet a „tokenekből” igazi profitot termelni? Az Alibaba tavaly 5 600 milliárd forintot (kb. 17 milliárd USD) költött beruházásokra, ami 66%-os nyereségzuhanáshoz vezetett. A Tencent visszafogottabb, de még így is 3 800 milliárd forint (kb. 11,6 milliárd USD) értékben fektetett be. A ByteDance becslések szerint 7 600 milliárd forintot (kb. 23 milliárd USD) költ idén MI-infrastruktúrára, bár a részvénytulajdonosok felé kevésbé átláthatóan.
Ehhez képest az amerikai óriások még többet fordítanak fejlesztésre: a Google tavaly 28 600 milliárd forintot (kb. 94 milliárd USD), a Meta pedig 22 800 milliárdot (kb. 75 milliárd USD) szánt beruházásokra, és idén további emeléseket terveznek.
Az üzleti modellkeresés Kínában gyors váltásokhoz vezet. Az Alibaba, a ByteDance és a Baidu egyaránt elkezdte új modelljeit zárt formában piacra dobni. Az óriáscégek most már központosítva, dedikált MI-központokban szervezik tevékenységüket: az Alibaba például most egyetlen szervezetbe, az Alibaba Token Hubba vont össze öt különböző MI-egységet – az alapmodellek kutatásától az MI-alapú vállalati szolgáltatásokig. Az új jelszó: tokenek létrehozása, átadása és gyakorlati alkalmazása – minden szinten.
