Az MI kedvenc száma, és nem a 42

Az MI kedvenc száma, és nem a 42
Amikor megkérsz egy MI-t, hogy tippeljen egy számot 1 és 50 között, szinte biztos, hogy a válasz 27 lesz. A legismertebb nagy nyelvi modellek – legyen szó az OpenAI ChatGPT-jéről, az Anthropic Claude Sonnet 4-ről, a Google Gemini 2.5 Flash-ről vagy a Meta Llama 4-ről – szinte mind ugyanazt a számot választják, ha véletlen tippelésre kéred őket ebben a tartományban.

Egyáltalán nem véletlenszerűek

Az MI-k gyakran 27-et válaszolnak, amikor ilyen „véletlen” számot várunk tőlük, ám néha előfordul a 42 vagy a 37 is, főleg a különböző beállítások vagy felhasználói promptok miatt. Mielőtt bárki összeesküvést sejtene, érdemes tudni, hogy az ok egyszerű: a modelleket hasonló adathalmazokon tréningezik, ráadásul a működésük is hasonló – mindig az adott szövegsorban következő „legvalószínűbb” szót, vagy ebben az esetben számot próbálják megtippelni. A valódi véletlenszerűség teljesen hiányzik a működésükből. Ez a torzítás egyértelmű bizonyítéka: a nagy nyelvi modellek önmaguktól képtelenek elfogulatlan döntést hozni.

Miért pont a 27?

A magyarázat egyszerű, de érdekes: a 27 nincs éppen a tartomány közepén, nem túl kerek szám, nem szélső érték, mégis természetes választásnak tűnik egy MI számára. Az emberek sem kedvelik a túl egyszerű vagy túl „kerek” megoldásokat, ezért az MI is kerüli az 1-et, az 50-et vagy éppen a 25-öt. A 27 elég „aszimmetrikus”, mégis középtájon helyezkedik el, így valahogy ugyanúgy ráéreznek erre a gépi és az emberi logikát követő modellek.

A jelenségre először Mohd Faraaz, a Capco adatkutatója és vezető tanácsadója hívta fel a figyelmet, amikor különböző modelleket kérdezett meg. Hatból hét MI a 27-et mondta. A kivétel a Grok volt (amelyik a 42-t választotta – nem véletlenül, hiszen ez a szám Douglas Adams Galaxis útikalauz stopposoknak (The Hitchhiker’s Guide to the Galaxy) című regényében az élet értelme).

Determinált, nem véletlen gondolkodás

A kutatók, például Javier Coronado-Blázquez (Telefónica Tech, Madrid), részletesen vizsgálták, hogyan viselkedik az MI ilyen helyzetekben. Több modellt három különböző tartományban (15, 110, 1100), hat nyelven és eltérő „hőmérsékleten” – azaz előrejelezhetőségi beállításon – is leteszteltek, összesen 75 600 alkalommal.

Az eredmények meghökkentőek: a legtöbb modell szinte mindig ugyanazt a számot választotta. Például 1 és 10 között a GPT-4o-mini, a Phi-4 és a Gemini 2.0 az esetek 80%-ában hetet válaszoltak. A nyelv is számít: a Gemini spanyolul a 3-at, angolul inkább a 4-et tippelte. Az 1-100 tartományban a leggyakoribb válaszok a 37, 47 és 73 lettek (a 4 kivételével mind prímszámok).


Az elfogultság még az emberinél is rosszabb

Az MI-modellek, bármilyen kreatívnak tűnnek is, legalább annyira, sőt néha még determinisztikusabbak, mint egyszerűbb társaik. Más kutatások is igazolták ezt – például a GPT-4 és a Llama 3 sem képes igazán véletlenszerű pénzfeldobást szimulálni.

A kutatók szerint az MI nemcsak átvette az emberi véletlenszerűséggel kapcsolatos torzításokat, hanem sok esetben még felerősíti azokat. Ez alapvető hiányosság, ami nem csak egy érdekes MI-jellemző, hanem komoly korlátja is lehet annak, amikor emberek valóban véletlenszerű döntésekre számítanak tőle.

2025, adminboss, go.theregister.com alapján

  • Te szerinted fontos, hogy egy MI tényleg véletlenszerűen döntsön?
  • Ha MI helyett neked kellett volna tippelned, te mit mondtál volna?
  • Szerinted baj, ha az MI ilyen torzításokat mutat, vagy ez nem számít?



Legfrissebb posztok

Origamival új távlatokat nyitottak a részecskefizikában
MA 19:03

Origamival új távlatokat nyitottak a részecskefizikában

🔮 A modern részecskefizika egyik legmélyebb kérdésére váratlan helyről érkezett válasz: az origamiból. Az amplituhedron nevű különleges geometriai test, amelynek térfogatából a részecskék kölcsönhatásaira számítható valószínűségek – vagyis szórási...

Az egér agyának rejtélyes térképét MI segítségével fedezték fel
MA 18:59

Az egér agyának rejtélyes térképét MI segítségével fedezték fel

🔍 Az egéragy eddig sosem látott részletei kerültek felszínre egy ChatGPT-hez hasonló MI-modell segítségével, amely automatizált módon dolgozta fel az adatokat emberi beavatkozás nélkül. Az 1300 agyterületről készült, új...

Vajon szükségük van saját stratégiára a vállalati területeknek
MA 18:32

Vajon szükségük van saját stratégiára a vállalati területeknek

A vállalati működés megszokott rendje látszólag egyszerű: vannak üzleti egységek (BU-k), és vannak funkciók, mint például a HR, a pénzügy vagy a gyártás. Sok vezető szerint a funkcióknak...

Egy távoli csillagrendszer széléről jöhetett az intersztelláris üstökös
MA 18:02

Egy távoli csillagrendszer széléről jöhetett az intersztelláris üstökös

🚀 Egy különleges égi vándor, a 3I/ATLAS üstökös nem a Tejútrendszer megszokott vidékeiről származik, hanem galaxisunk titokzatos, ősi határvidékéről érkezhetett. Különösen fontos kiemelni, hogy új kutatások szerint ez az...

Az énekesnő, aki napok alatt dönt rekordokat
MA 17:59

Az énekesnő, aki napok alatt dönt rekordokat

Taylor Swift legújabb, 12. stúdióalbuma, az Egy showgirl élete (The Life of a Showgirl), döbbenetes sikert aratott már a megjelenés napján: 2,7 millió példány kelt el az Egyesült...

Az OpenAI valóra váltja a MI-álmokat: új Sora és GPT-5 Pro
MA 17:30

Az OpenAI valóra váltja a MI-álmokat: új Sora és GPT-5 Pro

Az OpenAI vadonatúj fejlesztésekkel állt elő a fejlesztőkért folytatott versenyben: bemutatták a GPT-5 Pro-t, az új Sora 2 videógenerátort, valamint egy olcsóbb, kisebb hangmodellt is. A cél, hogy...

A kvantumvilág belefér a tenyerünkbe, szupervezetők és Nobel-díj
MA 17:02

A kvantumvilág belefér a tenyerünkbe, szupervezetők és Nobel-díj

A kvantummechanika furcsaságai nemcsak atomok szintjén, hanem a mindennapi tapintással felfogható méretekben is megmutathatók – ezt bizonyította John Clarke, Michel Devoret és John Martinis úttörő kísérletsorozata a Berkeley...

Az új kvantumcsúcstartó: 6100 atom szobahőmérsékleten
MA 16:31

Az új kvantumcsúcstartó: 6100 atom szobahőmérsékleten

⚡ A Kaliforniai Technológiai Intézet kutatói lényegében újraértelmezték a kvantumszámítási rekordokat: sikerült egy 6100 atomból álló kvantumrácsot összehangolniuk, ráadásul szobahőmérsékleten. Ezzel nemcsak a legtöbb egyszerre működő atomkvantumbitet (qubit) tartalmazó...

Az immunrendszerünk titkos őrei: magyarul is érthető Nobel-díjas felfedezés
MA 16:01

Az immunrendszerünk titkos őrei: magyarul is érthető Nobel-díjas felfedezés

🛡 Idén Mary E. Brunkow, Fred Ramsdell és Shimon Sakaguchi kapták az orvosi Nobel-díjat annak megfejtéséért, hogy immunrendszerünk miért nem támadja meg saját szerveinket. A felfedezés nemcsak a mikroorganizmusok...